 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
||
 ♣♣ ♣♣ ♣♣„Te kishitű! Miért kételkedtél?” Mt 14,22-36 A csodálatos kenyérszaporítást követően Jézus csónakba ültette tanítványait, és elindította Kafarnaum irányába. Ő még a néppel maradt, de a következő hajnalban utánuk indult a vízen járva. Amíg fel nem ismerték a Mestert, a tanítványok féltek, mert kísértetnek vélték.A hangját megismerve, Péter indítva érezte magát engedélyt kérni, hogy ő is sétálhasson a vízen. Ezt Jézus meg is engedte, de Péter egy igen nagy hullámtól megrémült, hite megroggyant, süllyedni kezdett, és Jézusnak kellett őt kimentenie.Ezek a történetek az Eucharistiát jelezték előre: Jézus a kenyér-színében korlátlanul meg tudja szaporatani teste anyagát, és el tudja venni teste súlyát és ezzel együtt testének tömegét.Péter merész kérése viszont arra utalhat, hogy Jézus előre biztatást kínál minden hívének, hogy mellette bátran lépjenek a történelem hullámaira, az élet hányattatásától ne féljenek, hiszen Jézus itt van a világ minden táján a katolikus templomok tabernákulumában.Ezt érzik meg a jól felkészített elsőáldozó gyerekek, ebből a hitből nyernek igazán komoly erőt a templomba misére járó, szentséglátogatást végző felnőttek.Mindez a biztonság addig tart, amíg erős az Eucharistiába vetett hitünk. Korunk nagy tragédiája, hogy ez a hit nagyon meggyöngült. Ha a vihar a családot rázza meg, vagy az életet kezdő fiatalokat, betegségbe, magányba süllyedt egyéneket, és nincs erő, hit az Eucharistiában, elengedik Jézus kezét, menthetetlenül elmerül az ember. Jézus kérdi tőlünk ilyenkor: „Mit féltél, kicsinyhitű?” Érted élek itt, én nyúlok utánad. Megmenekülsz. ♣♣ ♣♣ ♣♣ „az ég felhőiben valaki jött” Lk 9,28b-36 Amikor közeledtek Jézus szenvedésének napjai, fölvitte magával három tanítványát egy hegyre. Ő imádkozni ment, tanítványait tanúknak szánta.Jézus imája rendesen abból állt, hogy megbeszélte Atyjával, mit kell tennie az üdvösség szolgálatában. Meg kellett dicsőítenie Atyját, ez volt a lényeg. Evangélisták szokták írni: „hogy beteljesedjék az írás.” Most is erről volt szó.Imája közben „arcának színe elváltozott, a ruházata fehér lett és fényben sugárzó.”(Lk 9,29) Mózes és Illés jelent meg mellette, és jeruzsálemi szenvedéséről beszélgettek vele, tehát arról, ami az Írásokban szenvedéseiről szólt. Ezután felhő borította be őket, és a felhőből az Atya hangja hallatszott: „Ez az én választott Fiam, Őt hallgassátok”(9,35). Ez az apostoloknak szól: Jézusnak szenvednie kell, meghalnia és feltámadnia, így menni be az ő dicsőségébe. (Lk 24,25)Hogy milyen dicsőségről van szó, azt Dániel próféta látta és írta le. Az Atya, mint Ősöreg, minden előtt létező megközelíthetetlen fényességben lakik. Megszámlálhatatlan angyal szolgál neki, tehát örökkévaló és mindenek Ura.A történelmet jelentő felhőkben megjelenik az Emberfia, jön, gyalogol az Atya felé. Aki a felhőn jár, az az Isten. Végigjárja útját, eljut az Atyáig, és ott hatalmat kap az egész világ felett.(Lásd: Dán 7,9-14)Íme, ez a látomás fél évezred elmúltával most teljesedik be.Az apostolok akkor nem értették meg. Amikor a szenvedés bekövetkezett, eszükbe sem jutottak ezek a szentírási helyek és a saját élményük. Szomorú dolog,de még szomorúbb, ha valaki ezeket a történéseket utólag nem ismeri, és nem tudja egységben látni,főleg a saját szenvedései idején. ♣♣ ♣♣ ♣♣ „Az én igám édes, az én terhem könnyű” Mt 11,25-30 Jézus egyszerű, falusi embereknek mondhatta hasonlatát, hiszen ők ismerték a teherszállítás ősi módját, de ismerték a kis Zsidóország többi lakói is. A komolyabb, súlyosabb terhet nem emberi erővel cipelték, hanem szekérre rakták, és teheneket vagy ökröket fogtak be elé. A nagy testű szarvasmarhák nyakába tették a kemény fából készült jármot, vagy más néven igát, amelyet a vonórúdhoz erősítettek, és úgy húzatták a nehéz terhet. Pl. a mezei terményeket, fát, követ.Szegény emberek néha saját nyakukba vették az igát, ha nem volt igavonó barmuk. Az is megtörtént, hogy rabszolgát fogtak be teherszállításra, vagy malomkő mozgatásra.Milyen igája van Jézusnak, ami édes? Az is iga, tehát teherviselés eszköze, ami Jézusé, amit Ő maga is visel, és ajánl másoknak is. Hordta az építőipar terhét, majd az emberek tanításáét, végül a világ bűneiét. Ez mind iga, mert engedelmességből viselte, de édes iga, mert szeretetből vállalta, mert embertestvérei helyett cipelte, és tudta, hogy ezek jutalma az embereknek mennyországot jelent, önagának pedig az isteni trónt érdemli ki Atyja mellett.Mindenkinek viselnie kell a maga küldetésének terhét. Ha Jézussal másokért viseljük, megédesül az iga és könnyebb lesz a teher. A család, a nemzet érdekében vállalt teher így válik nemcsak elviselhetővé, de felemelő erővé, édesanyássá, édesapássá, szelíden boldogítóvá. ♣♣ ♣♣ ♣♣ „Íme, közeleg királyotok” Zak 9,9-10 Zakariás próféta jövendölése visszavezet minket az Ószövetség idejébe. Akkor a zsidók voltak Isten választott népe. Nekik kellett őrizniük az egyistenhitet, és felkészülni a Megváltó fogadására.Zakariás a fogság után 520-518-ig működött. Küldetésének egyik célja: elmondani az örömhírt: eljön Izrael királya, a Megváltó.A zsidó királyok sora megszakadt 70 évvel korábban Joachimmal. Jeruzsálem 70 évig romokban hevert. Babilonhoz, majd a médek és a perzsák birodalmához tartoztak a zsidók. Most újra itthon lehettek, felépíthették fővárosukat és templomukat, de adófizető vazallusok maradtak egészen Jeruzsálem újabb pusztulásáig.Közben azonban megérkezik a várva várt király, Dávid sarja és utóda, a Messiás. Szelíden jön, nincs hadserege, maga is szegény és szerény, szamárháton jön, azt is kölcsönkapta. Vele szemben áll a római világbirodalom, sőt saját népének vezetői is. Ő lényegében egyedül van, de legyőz minden hadsereget, összetöri fegyvereiket, és a népeknek békét hirdet.Ez a bevonulás virágvasárnap valóra vált. Igaz, öt nap múlva keresztre feszítették, de keresztje trónja lett később: a római birodalom harcolt ellene (üldözések), aztán szétmállott, Jézus krisztus viszont Úr lett mindenen.Jézus krisztus békét hirdet a népeknek. Nincs fegyvere, csak a keresztje a földről, és isteni végtelen hatalma felülről. Mégis Ő fog győzni a világon és Ő adja meg a békét. Ezt a győzelmet legkedvesebb tanítványa írta meg látomásai alapján akkor, amikor Jézus tanítványait őrjöngve pusztította a római birodalom. Zakariás és János művére a történelem tett pecsétet és tesz majd egy végsőt, a végítéletet. ♣♣ ♣♣ ♣♣ „Mert ez a törvény és a prófétálás” Mt 7,6.12-14 A tíz parancs nagy része tiltó formában van megfogalmazva. Az Ószövetség Istene félelmetes Isten. A Sinai hegy alatt táborozó zsidóság egész testét-lelkét megrázta a félelem, amikor Isten érzékelhető módon szólt az egész néphez, Isten mondta is: azért jöttem így, hogy a félelmem legyen bennetek.(Kiv 20,20)Az Újszövetségben Jézus rá akarja ébreszteni híveit, hogy a „tízparancsot” a szeretet parancsa fogja egységbe. Ezt kell éreznie mindenkinek: „a törvény és a próféták” erről a szeretetről szólnak. A szeretetről, amelynek az a lényege, hogy magamról megfeledkezve csak azt teszem, ami mások javát, boldogságát szolgálja. Az emberek nagy csoportja úgy gondolja, hogy az az okos, aki önzően keresi a saját önös érdekeinek érvényesülését. Jézus éppen ellenkezőleg tanít: először is úgy gondolkodjatok, hogy ami nekem jó lenne, azt megteszem másnak. Ezzel a ténnyel valóra váltom Isten tervét, a szeretet stílusát. Ha a megajándékozott okos és jó, akkor maga is igyekszik ezt a gesztust viszonozni, de ha elfeledné ezt megtenni, Isten semmit el nem felejt, hanem bőségesen megjutalmaz mindenért. Sőt így szól az Úr hozzánk is, mint Ábrahámhoz: „Ne félj, Ábrahám! Én vagyok az oltalmazód vagyok, és igen nagy lesz a jutalmad!” (Ter 15,1) Fiataljainkat gyakran csábítják azzal, hogy: ne törődj semmivel és senkivel, hanem valósítsd meg terveidet bármi áron. Isten terve rólad, veled végtelenül tökéletesebb, mint a sajátod. Jobb azt választani, és vállalni eszközét, a szeretetet. De kisded kortól szeretetre kell nevelni mindenkit! ♣♣ ♣♣ ♣♣ „Miért látod meg a szálkát testvéred szemében?” Mt 7,1-5 Jézus az Ő Egyháza alapításában fontosnak tartja, hogy hívei ne mérjenek kettős mércével. Ez a modern korban kifejezetten uralkodó nézet, hogy ugyanazt a dolgot másként bírálják el, ha idegeneknél fordul elő, mint amikor saját életüknek a problémája. Ugyanez a kísértés már Jézus idejében is nehézséget okozott. Jézus ezért foglalkozik vele, és próbálja – szokása szerint – egy mindenki által könnyen érthető hasonlattal érzékeltetni. Abban az időben mindenki ismerte a gerendát, hiszen a ház belsejében is szabadon volt látható, és azt is gyakran megfigyelhették, hogy az ácsok milyen sok forgácsot faragnak le a fáról, amíg szép gerenda válik belőle. A forgács és annak egy szilánkja, a szálka, könnyen dobálható, magát a gerendát viszont szemet kidüllesztve cipeli két markos iparos.A szem szerepeltetése hogyan kerül a hasonlatba? Nyilván nem fizikailag, hiszen a gerenda nem fér el sehogy az emberi szemben, a pici szálka is teljesen tönkretenné, ha beleszúrná valaki. Tehát átvitt értelmű hasonlat. Nem lenne szabad észrevenni, meglátni más hibáját, és elítélni, amikor mindenkinek van komoly saját vétke és bűne. Másrészt azt is jelentheti, hogy a saját bűnt kiirtani sokkal nehezebb!Politikai ellenfelek között sokszor elhangzik a kettős mérce vádja. Elítélendő, igazságtalan, ha fennáll. Tisztességünk, és Jézus tanítása szerint is. ♣♣ ♣♣ ♣♣ „A hit pedig alapja annak, amit remélünk. Zsid 11,1-2.8-19; Mk 4,35-41 Mi, az Újszövetség részesei abban remélünk, hogy Isten eljuttat bennünket az örök boldogságba, a mennyországba. Ennek a reménynek alapja és bizonyítéka a hitünk.Isten már az ősszülőknek megígérte ezt, de ők elvesztették a felkínált lehetőséget. Az ősevangélium felcsillantotta a reményt. Jézus Krisztus visszaadta a reményt: halála ezért az örökségért történt. „Higgyetek az Istenben, és bennem is higgyetek. Atyám házában sok hely van. De most elmegyek, és helyet készítek nektek. Aztán.. visszajövök értetek, és titeket is odaviszlek, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok.”(Jn 14,1-3) Erre a hitre épül a reményünk.A Zsidó levél még messzebbre nyúl vissza bizonyítékért. Elsősorban Ábrahámra hivatkozik. Őt hatvan évesen szólította meg Isten, és megígérte, hogy ha elhagyja szülőföldjét, és elköltözik egy ismeretlen vidékre, majd lesz fia, utódai megsokasodnak, és nekik adja azt a földet örökségül.Ábrahám hite sok-sok éven át adott alapot reménységének, hogy megszületik a megígért fiú. Nem csalódott. Sőt kiállt még egy súlyos próbát is, amikor a felserdült fiát kellett volna feláldoznia, ekkor is biztos volt abban, hogy hamvaiból is feltámasztja őt Isten ereje, mert az ígéretnek be kell teljesednie.Ezek a biztatások mindenkinek szólnak. Hitünk jó alapot ad az örök boldogságba vetett reményünknek. „Bármit kérünk az ő akarata szerint,meghallgat minket" Jn 5,14-21; Jn 2,1-12 Mi, akik hitünket megőriztük minden ateista üldözése ellenére kemény szenvedéseket kiállva Istenért, hitünkért, látva, hogy hitehagyó vagy éppen üldözőnek beállt emberek milyen vígan élnek, gyarapodnak, kicsit talán hajlunk afelé, hogy a kezdőmondatból „az ő akarata szerint” szavak adják meg a mondat értelmét.Vagyis: ha Isten akarja, ő is úgy látja, ítéli jónak, hogy meghallgasson, akkor meghallgat.Pedig Jézusnak az Atyáról festett képe pontosan az ellenkezőjét javallja: van nektek Atyátok az égben: „Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek.”(Mt 7,7)János, Jézus jó ismerője maga is ezt sugallja a következő sorban: „S ha tudjuk, hogy meghallgat minket, bármit kérünk is tőle, azt is tudjuk, hogy kéréseinket már meg is hallgatta.”(15)Az anyagiaknál fontosabb a lélek kincse, a kegyelem állapota, különösen, ha halál közelben van az ember. Ilyen felebarátunkért is imádkozzunk. A halált hozó és halált nem hozó bűn között a teológusként gondolkodó Jánosnál valószínűleg más a különbség, mint a mi gyakorlatunkban. Vissza kell idéznünk: „Aki vallja, hogy Jézus az Isten Fia, abban az Isten benne marad, és ő Istenben.”(4,15) „Az ő parancsa az, hogy higgyünk Fiának, Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást.”(2,23) A hit, igazság és szeretet megőriz a végső elbukástól. Ezt kérjük vétkes népünknek, hogy visszaálljon a jó viszony Isten és hazánk között, és felvirágozzék az istenes élet. ♣♣ ♣♣ ♣♣ Ne szeressünk se szóval, se nyelvvel,hanem tettel és igazsággal2 1Jn 3,11-21; Jn 1,43-51 Aki hitével megismerte és elfogadta a Szentháromságot, hiszi, hogy a második Isteni Személy emberré lett és megváltott minket, az a keresztségben megkapja a megszentelő kegyelmet, és ezzel Isten gyermekévé lesz, azaz Isten életében részesül.Isten benső élete a szeretet. Ez sugárzik ránk, és ez lesz a végső boldogságunk is. Mivel a többi ember is Isten gyermeke vagy azzá lehet, ezért őket is szeretnünk kell: „ez az üzenet, amelyet kezdettől fogva hallottatok.”(11)Isten szeretetét a teremtésből már megismerte az ember, majd a megváltásból új vonásként tárult elébe: Isten nemcsak valamit ad, amit könnyűszerrel tud megteremteni, hanem a méltatlan emberért odaadja a Fiát, Fiában újra önmagát miérettünk. A Fiú életét adta a váltságunkért. Mindenkiért. Így kellene tennünk nekünk is.Vannak viszont emberek, akik nem szeretnek. Önzők. Nem segítenek, ha van rá módjuk, akkor sem. Aki nem szeret, az halálban marad, a „sötétben”, mert nem engedi, hogy a világosság felragyogjon benne és általa. Még rosszabb, ha ráadásul gyűlöl is, ez már gyilkosság. Gyilkosság a gyűlölet légköre, a másik szeretetigényének elfojtása, netán testi gyilkosság, mint Káinnál. Azóta is, ki tudja hányszor ismétlődött meg!Mostanában nemcsak gyűlöletből ölnek, hanem pénzért, más anyagiakért, előnyökért, sőt közömbösségből is. „Hidegvérű gyilkos”, ez a legrosszabb, főként, ha kiszolgáltatottak az áldozatok (gyerek, nő, magzat és öreg).„Ne szeressünk se szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal.”(18) Aki kicsivel tud, kicsivel, aki gazdag, az úgy, aki államférfi, az nagyvonalúan: munkát biztosítson, ez az igazi segítség! ♣♣ ♣♣ ♣♣ „Azért jelent meg Isten Fia, hogy az ördögműveit lerontsa” 1Jn 3,7-10; Jn 1,32-42 A teremtő Isten gondviselő tervében az Isten Fia minden teremtendő lénynek teremtője az Atyával és a Szentlélekkel együtt.De a Kolosszei levél 1,12-17 sorai szerint egyúttal minden teremtendő lény mintaoka is, úgy hogy az Atya akarata szerint meg fog testesülni a történelem egy időpontjában, emberi testet és lelket vesz fel az isteni természete mellé személyi fősége alá, és ez a jövendő emberi lélek lesz minden szellemi létnek, vagyis az angyaloknak és emberlelkeknek mintaoka, - emberi teste ugyanígy az összes anyagi dolog mintaoka lesz.Amikor pedig valóságosan belép a teremtett lények sorába, akkor ténylegesen beteljesíti a teremtést.Az ősszülők vétke után Isten új üdvösségi rendet lépetetett életbe. Isten Fia nem ódzkodott a vétkes emberi nem tagjává lenni, de már nemcsak beteljesítőként jött el, hanem Megváltóként is.Az ősevangéliumban ezt a változást Isten bejelenti a sátánt képviselő kígyóra mondott büntetésben:„Ő széttiporja fejedet, te pedig a sarkát mardosod.”(Ter 3,15) Ezt hangsúlyozza János apostol is: „Az Isten Fia azért jelent meg, hogy az ördög műveit lerontsa. (1Jn 3,8) Meg is nevezi, hogy mi az ördög nagy műve: a hazugság és a gyűlölet. „Aki nem igazságot cselekszik, és nem szereti testvérét.”(10) Ragadjuk meg ezt a szentjánosi tanítást, és kérjük népünk javára fordítani ezt a jézusi kegyet: irtsa ki a magyarokból a hazugság és gyűlölet írmagját is, és állítsa vissza szívünkben az igazság és a szeretet országát. ♣♣ ♣♣ ♣♣ „Akik tagadták a feltámadást.” Lk 20,27-40 A holtak feltámadása nehezen hihető tételnek számított a hitigazságok között. A zsidó gazdasági és politikai elit egy része: a farizeusok és írástudók elfogadták, a másik tábor, az Ószövetség liberálisai, nem. Ez utóbbiak, a szadduceusok csak az anyagot fogadták el, az ember halálát túlélő szellemi lelket nem,Úgy látszik, Jézus beszélt a feltámadásról, akár a sajátjáról, akár a világvégi általános feltámadásról, a szadduceusok egy csoportja a mózesi hagyományok felemlegetésével akarta a maga elveit igazolni. Ezért mondták el ezt az esetet Jézusnak a hallgatósága előtt. Jézus egyszerűen megfelel nekik, ez a mózesi törvény a levirátusról megszűnik. De a feltámadás nagyon fontos igazsága megmarad. Mindenki fel fog támadni a világ végén. Nem ugyanilyen életre, mint a mostani, hiszen az ember teste átalakul, az önfenntartás a táplálkozás szükségtelenné válik. Ugyancsak megszűnik a fajfenntartás ösztöne is, az emberek nem adják tovább az életet, tehát nem lesz szükség a házasságra sem. Viszont kell a feltámadás, mert az ember testben-lélekben élte le az életét, nemcsak a lélek vett részt a jó szolgálatában, hanem a test is, annak is el kell vennie a megfelelő jutalmát. A bűnös test ugyanígy elveszi a büntetést. Addig is boldog lesz a személy a mennyországban a lélekkel együtt, de csak azért, mert biztos abban, hogy a testét is visszakapja.Isten Ábrahám, Izsák és Jákob Istene, az élőké, akik vannak. Nagyon sok ember él a feltámadás hite nélkül, ezért félelmetes nekik a halál. Hirdessük okosan a feltámadást! ♣♣ ♣♣ ♣♣ „Ez a két próféta gyötrelmére volt a föld lakóinak” Jel 11,4-12 Mit gondoltok, amikor az Emberfia visszatér a földre, lesz-e hit a földön? (L: Lk 18,8) Jézus kérdése rányitja a szemet a nagy problémára: az Ő földi működése, tanítása, csodái, halála és feltámadása sem elég, hogy a hit mindent átitasson. Sőt még a hit egyszerű léte is megkérdőjelezhető a világ végéig?Két tanú él az égben: Hénok és Illés. Ottani formájuk két olajfa és két gyertyatartó. Az első földi küldetésük folytatódik az 1260-as tanúságtétellel. Ez nagyjából ugyanannyi idő, mint a nagy szárazság (három és fél év) volt Illés idejében.Miben áll a tanúságtételük? Van Isten, mi láttuk is, vele laktunk évezredekig.Mi visszajöttünk a másvilágból, tudjuk, hogy van. Csak hívő, becsületes, Istent és embert szerető lelkek vannak ott, térjetek meg ti is, és oda kerülhettek. Támadják őket, tüzet fújnak rájuk.Az emberek, - a hitetlenek - nem bírnak velük. A tényekkel szemben azonban nincsenek érvek.. De lejár a küldetés, el kell szenvedniük a halált és a gyalázatot is: győzött a hitetlenség! Temetetlen a holttestük. Az egész föld ünnepli a gyilkosságot.Feltámadnak harmadnap, és a mennybe vitetnek szemmel láthatóan. A diadalmámorból félelem lesz. Földrengés, hétezer halott. Sokan megtérnek. Érdemes tanúságot tenni! ♣♣ ♣♣ ♣♣ „Boldog, aki asztalhoz ülhet Isten országában.” Lk 14,15-24 Úgy képzeljük, hogy az Isten országában mindenki jó, előzékeny, alázatos, szerető szívű. Ott minden kellemes, hiszen a mennyország boldog hely és állapot .Ez valóban így van: „Amit szem nem látott, fül nem hallott, ami az ember szívébe föl nem hatolt, azt készítette Isten azoknak, akik szeretik őt.”(1Kor 2,9)Jézus mégis mond egy kiábrándító példabeszédet. Az emberek nagy része nem akar a felkínált, örökre boldogító asztal mellé ülni. Földet vettem… ökröt vettem… feleséget vettem… Kifogások! A föld nem szalad el, az ökör olyan lesz később is, a feleség is megvárja a meghívottat. A házasság egyébként is úgy érték, ha Istenhez emel. A példabeszéd értelme túlvilági, természetfeletti. Az Eucharistikus lakomára hív mindenkit. De a kifogások a szentmisére járás alóli kibúvókat idézik. Most pénzt kell keresnem, most szórakoznom kell! A házasságok is vallástalanok. A túlvilágra költözést pedig valóságos tragédiának élik meg: Szegény! Meghalt! Vigyázzunk! Nehogy ezek közé kerüljünk a visszautasításainkkal, mert a végeredmény az örökös elutasításunk lesz a Gazda részéről! ♣♣ ♣♣ ♣♣ Egyetértés, szeretet, együttérzés. Fil 2,1-4; Lk 14,12-14 Pál apostol lelki közösségben van a filippi hívekkel, szereti őket, vagyis javukat akarja. Ezért buzdítja őket, hogy értsenek egyet, szeressék egymást, legyenek együtt érzők. Ez az apostoli kívánság nagyon fontos szempontot jelent minden lelki közösség, de a társadalom életében is. Ezek nélkül közösség nem működhet eredményesen, sőt nem is tud fennmaradni.„Semmit se tegyetek vetélkedésből,(3a) vagy hiú dicsőségvágyból”(3b). Az ifjú emberek számára akár a test, akár a lélek síkján nagy mozgató erő a vetélkedés. Ezért vannak sportversenyek és tanulmányi versenyek is, hogy testét, lelkét a legnagyobb szorgalommal edzze, alakítsa a növekvő ember. Ragadjon meg minden eszközt és lehetőséget, hogy a legjobban legyen kiképezve, lássa, érezze, mit tud elérni, mire képes. Ez azonban ne történjék hiú dicsőségvágyból, mert az már a lélek romlására megy, irigységet szül és gyűlölködést is eredményezhet. Mások javát kell keresnünk.(4) Ez a lelki ember fő feladata, mert ez az Isten stílusa, amit nekünk is át kell vennünk. Iszonyú torzkép bőven akad előttünk. Manapság az önzés magasiskolájába jár sok egyén, párt, állam. A kereszténység szégyene, de az egyszerű emberiségé is. Ne vegyünk ebben részt, se helyi, se országos szinten. Ne higgyünk másnak, csak annak, aki a szeretetre épít, és nem gyűlöl senkit, még a gyűlölőit sem. ♣♣ ♣♣ ♣♣ Szűz Mária neve „Az egész tömeg érinteni akarta őt.” A mi Urunk, Jézus krisztus apostolokat választ egy egész éjszakát átszőtt ima után. Elküldi majd őket kisebb utakra, feltámadása után viszont az egész világra, hirdetni az evangéliumot, a jó hírt: a mennyei Atya szeret minket, elküldte nekünk Szent Fiát, aki édesanyától született.Nem kerülhető meg az Édesanya, ha a Fiút keresi valaki. A görögök közül megtért orvos, Lukács, lám először az édesanyára kíváncsi. Az ő szerepét nézi, a megtestesülés történetét írja le. A Megváltót asszony szülte. Logikus gondolkodás, vele kell kezdeni.Annuntiatio (üdvözlet): a szűz neve pedig Mária volt. Lehet keresni az etimonját, hogy mit jelent eredetileg. De lehet így is: mit jelent „azóta”, hogy ez a Szűz viselte. Akkor: keserűség tengere, azóta édességé, az életé és reménységé.A kis Jézusnak: „kegyelemmel teljes”, nekünk is… Amikor József szólította, az anyaméhben vagy pólyában ez a név csengett a fülébe, ezt tanulta meg…A názáretiek szájából is ezt hallotta, amikor vízért mentek, vagy bevásárolni, dolgozni. Neki édesanya, mindenki másnak Mária.A kereszt alatt: „Asszony, íme a te fiad”(Jn 19,26) Így volt szokás? Vagy az örömhír beteljesítése volt ez: „Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született”(Gal 4,4) Minden nép ismeri, és rajongva szeretik sokan eme asszonyt, és naponta sokszázezerszer mondják az imádkozó ajkak a nevét.Mi magyarok összekötjük: „Asszonyunk,( azaz: Királynőnk) Szűz Mária”. Mi tudjuk a legszebben mondani az összes nép közül, és mindent belesűríteni az imánkba, a jóhírt, megváltást, magyar örökséget…„Mindenki Jézust szerette volna érinteni.”(v.ö: Mk 3,10) Jelenéseknél sokszor megérintették. Máriát. És mi? A név maga a Szűzanya. Simogassuk, nyelvünkkel ízlelgessük. Mi is gyógyulunk és eltelünk tőle békességgel. ♣♣ ♣♣ ♣♣ „hadd sírjak szüzességemen.” Mt 22,1-14 Mit jelentett ez a mondás, akkor, Jefte lánya ajkán? A zsidó lányok abban az időben nagyon vigyáztak szüzességükre. Tartották az ősi, Isten akarata szerinti alapállást: egészen, sértetlenül megőrizni testüket, hogy a házasságban hiánytalanul adhassák át vőlegényüknek. A szüzesség ezért volt érték, nem önmagáért, nem tartották végcélnak ezt az állapotot. A cél az anyaság volt.Jefte lánya is így gondolkodott. Még nem ment férjhez, nem volt feleség és édesanya. S most apja fogadalma miatt nem is lehet soha. Ez az igazi fájdalma. Két hónapig siratja barátnőivel.Igaza volt apjának? Neki kellett engedelmeskednie és sírnia? Nem! Isten tiltja az emberáldozatot: pl. Ábrahám- Izsák. A Baal kultusz leányáldozatai iszonyú bűnnek számítottak. Jézusnál magasztosul fel az Isten Országáért vállalt szüzesség, mint egyedül, közvetlenül Istennek rendelt állapot. Aki más kegyelmet kapott: pl. a nagy többség, az őrizze magában a szüzességet a házasságkötésig, azután teljesítse asszonyi küldetését. Vannak ma is, akik későn értik meg igazán a szüzesség igazi értelmét, és későn siratják el. Van bűnbánat, Isten előtt az is igen nagy érték. ♣♣ ♣♣ ♣♣ Az öröm és annak ára Lk 1,39-56 A mai ünnep igen nagy öröm napja. Jézus Édesanyját a Mennyei Atya testével és lelkével együtt vette fel a mennyei boldogságba, amikor a Gondviselés által kitűzött földi élete véget ért. Mennybevétele hasonló diadalmenet volt, mint Jézusé, aki viszont saját erejéből szállt a mennybe az addig üdvözültek óriási tömegének élén.Jézus embersége azért léphetett Atyja trónjára, mert „megalázta magát, engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta Őt…”( Fil 2,8-9) Mária is szolgálónak tartotta magát, akkor is, amikor már tudta, hogy kegyelemmel teljes, és a szíve alatt él Isten megtestesült Fia, tehát hogy ő Istenanya. Ezen felül a legjobb tanítvány volt, mert megértette Jézus kereszthalálát, és ott sem vesztette el a hitét. Megérdemelte a felmagasztalást.A világmindenség Királynőjévé is méltán koronázta Fia. E tény Magyarország örömünnepe a mai napig. Mária Géza fejedelemnek is királynői pompában, mennyei kísérettel jelent meg, és ígérte meg, hogy népét és országát oltalmába veszi azért a sok jóért, amelyeket István Jézusért tesz majd élete során.Szent István tegnap múlt 967 éve, hogy országát, népét a mennybevitt Szűzanyának ajánlotta végrendeletképpen. Az Övé vagyunk teljesen.Az örömöt tompítja talán véres, szenvedéses történelmünk? Ellenkezőleg: ez az ünnepi öröm ára: Jézus és Mária sorsát hordtuk, jutalmunk sem maradhat el. A ferencesek Porciunculája is az Angyalos Boldogasszony kápolnája. Onnét indultak hozzánk 1220 táján. Az eredetileg Magyar Rendtartomány nevét Mária Tartományra változtatták 1523-ban. ♣♣ ♣♣ ♣♣ Isten a népek Ura. Mt 15,21-28 Isten a teremtés jogán az egész világ abszolút Ura. Nemcsak a csillagvilágé és a föld értelmetlen teremtményeié, hanem az embereké és az ő közösségeiké, a népeké, nemzeteké is. Minden népnek és bennük minden egyénnek célt tűz ki, feladatot ad, és azt számon is kéri tőlük.Isten minden embert meghívott az örök üdvösségre. Az ősszülők bűne után azonban csak a Megváltó által érhetik el az emberek ezt az örök boldogságot. A Megváltó eljövetelét előkészíteni, majd Őt fogadni és az elnyert megváltást szolgálni Isten szabad akarattal választ egyéneket és nemzeteket.Jézus Krisztus a megígért Megváltó. Eljövetele előtt 2000 évvel Isten kiválasztotta egyik ősapjának Ábrahámot. Ő is bálványimádó volt, mint minden rokona, de hitt az őt megszólító Istennek, ezért megigazulttá lett, és Isten megígérte neki, hogy utódai közül születik a Megváltó, aki minden ember Üdvözítője lesz. Ez a nép Izrael népe. Amikor Egyiptomból kivonultak, csatlakoztak hozzájuk más népek is. Ezek felvették a körülmetélés jelét, és zsidó vallásúak lettek. Később is megtörtént ez, és ezeket a már zsidó vallásúvá lett embereket prozelitának nevezték. Isten választott népe már azokból áll, akik Jézust elfogadják és megkeresztelkednek. Mi hozzá tartozunk, és az európai kereszténység védelmét ránk bízta az Úr. Ébredjünk rá erre a célra, és teljesítsük küldetésünket! ♣♣ ♣♣ ♣♣ „Adj hát szolgádnak éber szívet, hogy meg tudja különböztetni a jót meg a rosszat!” 1 Kir 3,5.7-12 A trónöröklés sosem volt könnyű feladat. Dávid királynak több felesége és sok fia meg lánya is volt, az akkori szokások szerint. Fiai közül a legjobban Absalomot szerette. Őt akarta utódjának. Absalom súlyos bűnét, testvérgyilkosságát is megbocsátotta. Amikor pedig Absalom fellázadt apja ellen, összeesküvést szőtt és kikiáltatta magát királynak, Dávid elmenekült a Jordánhoz. Absalom követte apját seregével. Dávid a maga seregét ellene küldte, de megparancsolta, hogy hagyják életben lázadó fiát. Amikor mégis megölték, keservesen siratta, gyászolta őt. (2 Sám 18-19,5) Ezután Adonija kiáltatta ki magát királynak apja tudta nélkül. Dávid azonban már régebben megígérte, hogy Salamon lesz az utódja. Fel is kenték a parancsára királlyá. Benne látta Dávid a nagyon tehetséges utódot, a békés és bölcs királyt. Salamon ezer áldozattal köszönte meg Isten jóságát, hogy őt királlyá tette. Erre volt válasz az éjszakai látomás. Ebben Isten ajánlotta Salamonnak: „Kérj, amit akarsz, megadom neked.”(5) Salamon nem kért sem gazdagságot, sem hírnevet, sem ellenségei halálát, hanem bölcs szívet, hogy királyi feladatait, köztük legfőbb bírói tisztét okosan tudja majd ellátni. Isten örült ennek a kérésnek, megadta a bölcs szívet Salamonnak, de hozzá a nem kért ajándékokat is. Mostanában nem királyságért folyik a harc, hanem államelnökségért és miniszterelnökségért. Nem nagyon látom, hogy minden pályázó Isten bölcsességét kéri-kapja, amivel az egész nép jólétét szolgálhatná, hanem egyéni karriert készít magának. A mi szempontunk, hogy Isten milyen tehetséget, becsületes és bölcs szívet adott a jelölteknek, azt kell pártfogolnunk. Ezek a jó tulajdonságok vagy megvannak, vagy nincsenek. Vigyázzunk erre! ♣♣ ♣♣ ♣♣ „Hagyjátok, hadd nőjön az aratásig.” Mt 13,24-30 Jézus a legbölcsebb tanítómester. Ismeri a történelmet is, mondhatnánk duplán is: Isten terveiből és előretudásából, és az emberiség történelméből, a beteljesülés alapján,de tökéletesen ismeri a jövőt is. Amit tanít, azt hitelesen tanítja a jövőről. Mivel a történelem sokarcú, ezért nem recepteket kínál, hanem elvi eligazításokat ad, amelyek minden korra alkalmazhatók. Tudta, hogy a jókkal együtt élnek mindig a rosszak, sőt a gonoszok is, ezért adja ezt az eligazítást. Isten tudja, ki az ellenséges ember, aki Isten tiszta búzájába, a tisztességes és vallásos emberek közé belopja a gonoszokat. Felügyel rájuk. Hagyja, hogy nőjenek, sok gondot jelentsenek, de a beérett termést kirostáltatja, kiszedeti a konkolyt. Ítélet lesz és égetés. Kikről van szó? A búza is gyűjtőnév, a konkoly is. Búza: Isten gyermekei, és akik még azzá lesznek. A konkoly: akik nem, még nem, már nem Isten gyermekei. Akik A valóságban búzából nem lesz konkoly, és fordítva is áll. Isten a végső kifejletet tudja: az élet végső, szabad döntése viszont csak kétféle lehet: Isten mellett vagy Isten ellen. Az aratás e szerint folyik majd. Megnyugtató a számunkra? Igen, tudjuk, miről van szó, tudjuk, hogy Isten éber őr, becsaphatatlan, ismer minden összefonódást, és csak Ő lehet a végső győztes és az, aki az övé, aki akarja Őt, és neki szolgál. ♣♣ ♣♣ ♣♣ „A Lélek maga könyörög bennünk.” Róm 8,26-27 Az imádság, beszélgetés Istennel. Egyik legfontosabb beszédtéma ilyenkor, mit is kérjünk, ami igazán fontos a számunkra. Pál apostol maga is bevallja, hogy ez nem is olyan könnyű probléma. Mert csak valóban fontos dolgot érdemes kérni. Azt, ami Isten velünk kapcsolatos tervének beteljesítéséhez kell. Isten öröktől fogva eltervezte, kiktől, mikor születünk a világra. Milyen tehetségeket öröklünk őseinktől, milyen tehetségeket teremt a lelkünkbe, és ezekkel milyen feladatokat kell elvégeznünk. Ezek a tervek Istenben élnek. Nincsenek titkosítva, de az egyén számára ismeretlenek .A Szentlélek azonban ismeri őket, hiszen isteni Személy, mindentudó. Küldetése is arra szól, hogy ezeket az isteni terveket segítse valóra váltani. Ezért imádkozni segít, maga kéri az Atyát, hogy napról-napra, óráról-órára fedhesse fel előttem a tennivalóimat, és legyen is erőm megtenni folyamatosan a soron következő lépést. Schryvers egy mozaikrakás példájával érzékelteti ezt a műveletet. Isten az egyénnek gyönyörű tervet készít.Csodás a kép. Minden nap el kell készíteni egy részletét.(Önátadás)A Szentlélek a művész. Ő ismeri a mintát és dolgozik rajta minden nap velem együtt. Friss habarcs kerül az egy napi munkatérre, aztán kéri a színes kavicsot, ami éppen odavaló. A segédmunkás az egyén. Ha adja a megfelelőt, gyorsan készül a kép, és remekmű lesz a végén. Ha az egyén ostoba, nem készül el semmi a műből, vagy csak fércmunka lesz! ♣♣ ♣♣ ♣♣ „Övé legyen az elsőség mindenben.” Kol 1,15-20 Pál apostol ifjúsága idején tanítómesterei hatása alatt sokáig ellenállt a Jézus Krisztusba vetett hitnek. Nem akarta elfogadni, hogy Ő a világ Megváltója, akit az Ószövetség előre jelzett, akiben minden ígéret beteljesedett. Megtérése után azonban tisztán állt előtte a kinyilatkoztatás értelme. A Kolosszeieknek írt levélben ezt a kikristályosodott csodálatos hitet vallja meg dicsőítő költemény formájában. Ezt hallottuk a Szentleckében. Isten képmása: Isten önismerete, abszolút tökéletes tudat, kép a végtelen Istenről, az Atya kimerítően pontos öntudata. „Aki engem lát, az az Atyát is látja.”(Jn 14,9) Jézus azért jött, hogy az emberiség ősi vágyát beteljesítse. Mózes, Illés is szerette volna látni Istent önmagában, nemcsak fenségét tapasztalni villámban, földrengésben. Ez azonban az élő embernek lehetetlen. Viszont Jézusban megjelent a Fiú által az Atya is. „Benne teremtett mindent.”(1,16) Minden létezőnek Jézus a minta oka, nemcsak létesítő oka. Isten, a Fiában szemléli önmagát, és határozza meg, hogy a végtelen utánozhatóságból, szépből, jóból mit mintáz meg a teremtett világban az egyes konkrét teremtményben: angyal, ember, fű, fa, virág, hegy-völgy. „Ő a testnek, az Egyháznak a feje.”(18) Az Egyház Isten terveiben az Ő nagy családja, ide építi be az új tagokat, a hívő és megszentelt embert. Jézus nevében, az Ő irányításával épül fel és teljesedik be az Egyház.„Elsőszülött a halottak közül.”(18) Az üdvösség mostani rendjében először a személy csak a lelkével üdvözül. De az ember nem csupán lélek, hanem test és lélek, azért az ember üdvössége csak a feltámadás után lesz teljes. Ebben is első minta Jézus: feltámadt örökre. Dicsőítsük teljes szívvel ezt a csodálatos Jézust, foglalkozzunk végtelen fenségével, ragaszkodjunk hozzá, azokat pedig, akik nem ismerik, vagy tagadják Őt, próbáljuk megmenteni. ♣♣ ♣♣ ♣♣ A mag az ország igéje. Mt 13,1-23 Jézus közismert hasonlattal magyaráz mély értelmű igazságot, hogy könnyebben értsék azok, akik jóindulatú szívvel fogadják az Isten Országáról szóló tanítást. Abban az időben a természet közelében éltek az emberek. Ősszel, tavasszal gyakran láttak szántó-vető gazdákat, akik a felszántott és elboronált földjükön kimért léptekkel haladtak és a nyakukba kötött kendőből kimarkolt búzacsomót gyakorlott mozdulatokkal hintették maguk elé. Így a magvak szanaszét szóródtak, és a példabeszédben hallott módon kerültek jó, vagy kevésbé jó talajba. Jézus Názáretben valószínűleg maga is vetett, látta a magok sorsát közvetlenül. A mag az Isten igéjét jelenti. A kinyilatkoztatás minden formáját. A befogadó talaj pedig az ember lelkét. A kinyilatkoztatást halló ember befogadó képessége nem egyforma. A tehetséges, oktatásokkal művelt értelem, amelyet a kegyelem természetfeletti ereje is átjár, az a legjobb talaj. A tövis lepte, köves, kemény talaj nehezíti a meggyökerezést és a termést; a szenvedélyek, bűnök könnyen meghiúsítják a jót. Van külső veszedelem is bőven: az útfélre hullott magvakat felcsipegetik a madarak. A családi fészekben, óvódás és iskolás hittanon a lelkekbe hullatott isteni igékre százféle veszedelem csap le; neveletlen vagy elnevelt társak, hitetlen nevelők gúnyolódása, durva közlekedők, televízió, rádió, színes írott sajtó. Fogadjuk be az igét örömmel, biztosítsuk a termést önmagunkban. Vessük mi is Isten szavát a ránk bízottak lelkébe és vigyázva vigyázzuk fejlődésüket, mert egykor közös lesz az öröm,és a gyümölcstelenség szégyene is. ♣♣ ♣♣ ♣♣ „Maga a természet is sóvárogva várja Isten fiainak megnyilvánulását.” Róm 8,18-23 Egyszerű emberek, költők, a vallásos hívek sokszor beszélnek a paradicsomi állapotról. Ott friss és egészséges volt a növényvilág. Négy folyó öntözte a kertet, nem volt aszály. A fák roskadoztak a romlatlan gyümölcs alatt. Fű, fa virág színpompája fogadta az ember megjelenését, és szolgálta a megteremtett embert. Ugyanúgy Csodás összhangban élt Ádám és Éva a természettel. Szent Pál és még később mi, azt az összhangot már nem ismerjük. Pál szerint a természet sem ismeri, de vágyódik utána. Mégpedig arra vágyódik sóvárogva, hogy Isten fiai vegyék újra birtokukba a földet, a természetet.Ez valóban így van? Vagy csak valami ájtatos vagy éppen költői túlzás? Csak egy-két példa a legújabb korból: ötven-hatvan éve a búza mérgek nélkül is biztosan termett, a fákat nem szárította el a kénes eső, a dunai halász nyugodtan ivott szalonnázás után még ötven éve is a Duna vizéből, nem volt ózonlyuk, bőrrák. Országnyi őserdőt pusztítanak el évente Dél-Amerikában, Afrikában egyre nő a sivatag: „A természet ugyanis mulandóságnak van alávetve, de nem önként.” (8,20) Az istentelen ember, embertelen is és kegyetlenül önzővé válik. A bűnös ember hallotta: „átkozott a föld a kezed alatt, tövist és bojtorjánt terem neked.” (Ter 3,17-18) És csak az Isten gyermeke tud segíteni, az áldott és áldást osztó, aki Jézus Krisztus által megigazul a keresztségben, és az Ő parancsai szerint él másokért, szeretetből. Megértjük? Vállaljuk?„Az egész természet sóvárogva vágyakozik.”(Róm 8,22) Valaki után. Izaiás jövendölte: ha a Messiás eljön, az oroszlán és ökör együtt legel, vagyis a kártokozó és a szelíd ember megfér egymás mellett. A betlehemi Kisded elhozta a békét, Benne, vele megtalálható ember és ember, ember és természet között Először Őt kell megtalálni. ♣♣ ♣♣ ♣♣ „Megismertettem nevedet az emberekkel.” Jn 17,1-11 Jézus befejezte tanítványai oktatását. Ennek az volt a célja, hogy megismertesse az Atyát, majd megszerettesse, mint minden jó forrását. Mintegy gyermeki viszony kialakítását akarja a mennyei Atyánk felé.„Az örök élet az, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit küldtél, Jézus Krisztust.”(3) Ezt erősíti Pál apostol: „Hit nélkül lehetetlen tetszeni Istennek.” (Zsid 11,6) Hinni kell, hogy Isten egyetlen lényeg, három Személy, a második Személy megtestesült és Megváltónk lett.(3)Ezzel megdicsőítette Atyját és várja saját megdicsőülését is.(4)Jézus örül annak, hogy sok ember hitt benne. De tudja, hogy ki lesznek téve a tévelygés veszélyének, amikor Ő elhagyja a földet. Ezért imádkozik értük, hogy a helyes istenhitük megmaradjon, és ha majd szaporodik a tanítványok száma, egységben maradjanak. Az Atya és a Fiú egysége: amint az Atya egész istenségét adja Fiának, és Ő visszaajándékozza, ez a fenntartás nélküli szeretet legyen közös kincse híveinek is. A sátán tábora nem ismeri a szeretetet. ♣♣ ♣♣ ♣♣ Ha a világ gyűlöl benneteket” ApCsel 16,1-10 Jézus végtelen szeretetére sokszor gyűlölet a válasz. Ezt öröklik a mindenkori tanítványai is.A világ: az embereknek az a csoportja, amelyik tudatosan a sátánhoz tartozik. „Megmutatta neki a világ összes országát és azok dicsőségét, és így szólt az ördög: mindezt neked adom, mert az enyém…” (Lk 4,5-6) A megváltás után csak az a sátáné, amit az ember neki ad magából és a dolgaiból.„Engedjétek meg, hogy kimentsünk benneteket ebből a bűnös világból”(ApCsel 2,40) a keresztség által, mondta Péter apostol a híveknek!Miért gyűlölik Jézust? Azért, mert ezt tanulják a sátántól. Neki nagy keserve a megtestesülés, bukását is ez jelenti, mert ezt adta hírül Isten már az ősevangéliumban! Az ördög szeretni nem képes, csak gyűlölni. Ha a világból valók volnátok, ha úgy gondolkodnátok, mint a világ, úgy élnétek, mint a világ, akkor nem gyűlölne benneteket.Kiválasztottalak titeket, mondja Jézus az apostoloknak, „de egy közületek mégis ördög”.(Jn 6,70) Júdás is választott volt.Assisi Szent Ferenc is ezen kesergett: „Sírok, mert a szeretetet nem szeretik.”A helyzet azóta sem változott. Gyűlölik a híveket és a papokat. A pap élete mindig veszélyben volt és van, a sajtóban gyakran hírül adnak gyilkosságokat a világ valamely részéről manapság is, sok a vértanú közöttünk.De Jézus válasza a helyes: „Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért, hogy fiai legyetek mennyei Atyátoknak.”(Mt 5,44) ♣♣ ♣♣ ♣♣ „Ahogy engem szeretett az Atya, úgy szerettelek én is titeket.” Jn 15,9-11 Hogyan szerette az Atya Jézust? Öröktől fogva akarja a Fiút, - szüli szellemi, értelmi szüléssel, neki adja végtelen istenségét fenntartás nélkül teljesen.Megtanulhatja Atyjától, hogy ez a mindent odaadó szeretet a boldogság egyetlen forrása, „a minden!”Megadja Fiának, hogy az Atyával együtt érezzen, tudja, hogy az Atyának is feltétlenül szüksége van a neki ajándékozott isteni természetre, a végtelen, mindentudó értelemre és mindenható akaratra, azért azonnal vissza is ajándékozza azt Atyjának.Megadja azt is az Atya Fia iránti szeretetből, hogy az isteni akarat síkján származó Szentléleknek Ő is lehelője, származtatója legyen.Megadja azt is, hogy a teremtendő világnak, mind a szelleminek, mind az anyaginak, élő és holt anyagnak ősmintája legyen azzal, hogy személyi fősége alá veheti a majdan megvalósuló emberi természetet.Gazdagítja ezzel a Fiúistent? Lehet a végtelent többé, gazdagabbá tenni? Nem, de hozzá lehet csatolni egy másik létsíkot, a mérhetetlen világmindenséget, amelynek létesítő oka Isten teremtő ereje, beteljesítője az Istenember, és egyben Megváltója is. Így szerette az Atya a Fiát.És így szereti Jézus a tanítványait, nemcsak apostolait, hanem mindenkit! „Mert mindent, amit hallottam Atyámtól, tudtul adtam nektek.”(Jn 15,15), egész magamat értetek, sőt nektek adom mindörökre, mert „nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.”(13)Mit kér, mit vár tőlünk? „Maradjatok meg szeretetemben!”(9) ♣♣ ♣♣ ♣♣ Amíg ők a néphez beszéltek ApCsel 4,1-12; Jn 21,1-14 Péter apostol hatásosan beszélt a néphez. Egyéni tanúságtétel volt ez, hiteles ajkakról. De okosan érvelt a Bibliából is, azzal a kegyelemmel élve, amivel Jézus megnyitotta az értelmét, és így értette az Írásokat!A beszéd hatása kézzel fogható: újabb kétezer ember tért meg Jézus hitére, és meg is keresztelkedtek. Beteljesült Jézus ígérete: „Ha nekem hittek, nektek is hinni fognak.” De Jézus azt is mondta: „Ha engem gyűlöltek, titeket is gyűlölni fognak.”Íme, beszéd közben megjelentek a templomőrök, a papok, a szadduceusok. Számon kérték, hogy milyen engedéllyel tanítják a népet. (2) A szadduceusok – az akkori materialisták – külön bosszankodtak azon, hogy a feltámadást hirdetik, ráadásul a Názáreti Jézus példájával.Fogságba vetették őket reggelig, mivel a naplemente közel volt, és a tanácsot nem hívhatták össze. Reggel azonban minden főember ott tolongott a tanácsban, Kaifással az élen.Milyen hatalommal és kinek a nevében tették? (7) Péter válaszol: annak a Názáreti Jézusnak a nevében, akit ti keresztre feszítettetek. Bátor hitvallás, nyoma sincs rajta a nagycsütörtöki szörnyű félelemnek. „Ez az a kő, amelyet az építők elvetettek, de szegletkővé lett.” (11) (Zsolt 118) Egyik leggyakrabban olvasott zsoltár részlet, örök csodálkozás. Nem adatott más név az embereknek, amiben üdvözülnük kell”(12) ♣♣ ♣♣ ♣♣ „Törekedjünk megismerni az Urat!” Oz 6,1-6; Lk 18,9-14 Istenről a zsidók a zsoltáraikban úgy beszélnek, mint aki tökéletesen ismert, jól ismert. Izraelben Ozeás arra érez indíttatást, hogy „törekedjünk megismerni az Urat!”(3) Istenről beszél a mózesi kinyilatkoztatás, és a próféták könyvei. Isten hatalmáról, hűségéről, szeretetéről szól az egész Szentírás és Szenthagyomány. Isten több szöveg szószerinti megtanulását rendelte el, hogy tudják jól a fontos dolgokat. Hétről-hétre olvasták és magyarázták a zsinagógákban az Isten igéit. Azt is tudták, hogy Isten igazságos, figyelmeztet,ha kell büntet. Izraelben a Szentírást nagyon elhanyagolhatták, hogy ezt a figyelmeztetést küldte az Úr:„Törekedjetek megismerni az Urat!” Forduljanak feléje, pótolják a mulasztásokat, mert aki megvert, megsebesített, meg is gyógyít majd. Isten még az engesztelő áldozatot sem igényli úgy, mint az egyre tökéletesedő istenismeretet. Érthető, hiszen akit nem ismerünk, azt szeretni sem tudjuk. Az életünkben az istenismeret terén sok a hiányosság. A felszólítás tehát ma is érvényes. Alapfokon is kevés a tudás, közép- és felsőfokon még nagyobb a baj. Kell, hogy elkezdődjék és folytatódjék az ismeretközlés.Minél több testvérünk éljen az olvasás lehetőségével. Különösen olvassuk a Bibliát, ismerjük minél bensőségesebben.„Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.”(6) ♣♣ ♣♣ ♣♣ „mint az eső és a hó, úgy lesz az én igém is” Iz 55,10-11 Izajás próféta sok üzenetet közvetített Istentől. Művelt költő volt, remek hasonlatokkal, költői képekkel tette érthetővé a másvilág üzeneteit kora embereinek, de a későbbi korok hívői számára is. Az olvasmány egy bizonyos üzenetet zár le. Isten üzen, igéje fontos. A próféta egy másik szövegrészben felteszi a kérdést: „Ki engedelmeskedik az átadott igének?” (Jer 30,13) A kérdés a sok értetlen, néha egyenesen ellenséges magatartás miatt hangzott el. A válasz egy természeti folyamatra hivatkozik: nincsen termés eső és hó, tehát csapadék nélkül. A Szentföldön ugyan ritka a hóesés, az eső sem gyakori áldás, főleg nyáron. Nem lehet kierőszakolni, csak buzgón kérni, hiszen onnan felülről, "az égből" jön. De ha lehull, megáztatja a földet, frissen felszívódik a gyökereken és a lombon keresztül a növényekbe, mint az élet ereje. Ami pedig a talajba jut, az majd később élteti a növényt, a termés folyamatos fejlődését biztosítja. Így lesz az én igém is, mondja az Úr. Én adom, amikor jónak látom. Lehull, prófétáim közvetítik. Emberfülek meghallják. Van, aki befogadja azonnal, benne a kegyelem rögtön hatni kezd. Másokban késve bár, de szintén hat. A Szentírásban megmarad az ige, a történelem során minden korban megtermi az igazság és jóság gyümölcseit. Ismert és ismeretlen üdvözültek serege a termés. Bennem vajon működik? ♣♣ ♣♣ ♣♣ „Legyetek szentek, mert én, az Úr a ti Istenetek szent vagyok.” Lev 19,1-2.11-18 Első hallásra megdöbbenhet a gyarlóságaival küszködő ember. „Legyetek szentek…” Mert, ha még valaki emberfiára hivatkoznék az Úr, az sem lenne könnyű. Mondjuk Szent Antal közismert szentségét kellene utánozni: alázatát, szerénységét, emberszeretetét. De Istenét? Pedig Jézus Krisztus is ezt ismétli meg, amit az Atya a Leviták könyvében 1250 évvel korábban leíratott: „legyetek tökéletesek, mint ahogy a ti mennyei Atyátok is tökéletes.”(Mt 5,48) Csak Ő már megnevezi minden szentség forrását, az első isteni Személyt, az Atyát. S a megdöbbent apostoloknak megadja a pontosítást: „Aki felkelti napját a gonoszokra és a jókra, s esőt ad igazaknak és gazembereknek.”(Mt 5,45) Így már tisztábban látunk: nem Isten végtelen szentségét kell elérnünk, hanem Atyánk szeretetstílusát kell szorgalmasan gyakorolnunk. A sok negatív megfogalmazás (11-18a) pozitíven értendő: adj inkább, mint elvegyél, mondj igazat mindig, add meg a munkásod igazságos bérét, ítélj igazságosan, bárki ügyét intézed is, ne akarj rosszat tenni, ne gyűlölködj, hanem szeress, ha néha nehéz is a történtek ismeretében. minden szükséges jóval. Az emberek – sajnos -, nem Őt követik. Pedig számon kérnek majd mindent az ítéleten. ♣♣ ♣♣ ♣♣ A farizeusok és Heródes kovásza. Mk 8,14-21 Jézus már másodszor ül a csónakba, hogy a tavon evezgetve mutasson rá néhány örök problémára. Jézust szívesen hallgatják az emberek, mert Isten dolgairól beszél, és tekintéllyel magyaráz a földi életről is. Igazán érezni a belőle áradó hatalmat. Tanítását csodákkal kíséri. Ez segítő készségét mutatja és isteni küldetését. A farizeusok is sokat tudnak a törvényről, ismerik jól a Szentírást. Jézust nem fogadják el, lenézik Őt és a népet is. Heródes hatalomra éhes Úr, kiszolgálja Rómát és nagyképű. Az emberek nem szeretik, félnek tőle. Él és visszaél a hatalommal. (Keresztelő János, Jézus pere) Jézus óvja tőle az embereket, főleg a tanítványokat. Kovászukat emlegeti, szellemiségüket, amely észrevétlenül alakítja át a gondolkodásmódot, mint a kovász a lisztet. Az apostolok nem értik Jézus gondolatait, megrekednek a kenyérgondnál, ami Jézusnak sem a természetes, sem a természetfeletti síkon nem gond, de a megromlott gondolkodás nehezen hozható helyre. Jézus azért a két kenyérszaporításra utal, hogy a helyes mércét felállítsa a tanítványokban. Csodálkozik, hogy a gondolkodásuk mennyire földhöz ragadt. Általános emberi szokás, hogy a „távollévő” Istenre, mennyországra nehezen gondol az ember, a kenyérgond közelebb áll hozzá. Nehezen érti meg, hogy a törvény ura az Isten. „Ti keressétek először az Isten országát és annak igazságát.”(Mt 6,33) Nem jogos-e Jézus kérdése: „Miért van tehát az, hogy mégsem értitek?”(21) ♣♣ ♣♣ ♣♣ Vándorboton kívül semmit ne vigyenek. Mk 6,6-13 Jézus kiválasztott a sok követője közül tizenkettőt, és kettesével küldte őket hirdetni a bűnbánatot. (12) Ehhez az egyszerű üzenethez nem kellett nagy tudás, komoly tekintély. Jézus nagy hatalommal ruházta fel őket, képesek kiűzni a rettegett ellenséget, az ördögöt. Más helyről tudjuk, hogy gyógyító erőt is adott nekik. E jelek megerősítették szavaikat. Jézus nem akarja, hogy ebben a küldetésben természetes erők is szerepeljenek. Azt akarja, hogy az Ő ereje, az isteni erő hatékonysága világoljon a küldetésükből. Ne vigyenek pénzt, két ruhát, táskát, Isten gondoskodik. Isten vezérli már a szállásfoglalást is, ezért ne járkáljanak házról, házra. Ha valahol nem fogadják őket szívesen, rázzák le a port magukról. Isten felajánlotta kegyelmeit, mi utasítottuk vissza. Ez a tény az ítéletkor megmutatkozik majd. A beteggyógyítás olajjal való megkenéssel történt. Ez nyilván nem valami különleges, természetes erő volt, hanem a betegek kenetének előfutára. ♣♣ ♣♣ ♣♣ „Kiválóbb szövetség közvetítője” Zsid 8,6-13; Mk 3,13-19 Az Ószövetség idején nagyszerű kapcsolat volt Isten és a zsidóság között. A végtelen nagy Isten lehajolt egy kicsi néphez, amely az ókor egyik nagyhatalmának a rabszolganépe volt. Isten a népének vallotta, szabadságát követelte és meg is szerezte neki. A modern hátországi bombázások csak kísérlet ahhoz képest, ami felmorzsolta Egyiptom ellenállását. Megmentette az életüket a Vörös tengerben: „Meneküljünk Izrael elől, mert az Isten harcol értük ellenük.”(Kiv 14,25)) a Hórebnél szövetségkötés: égzengés, földrengés, Isten hatalma még a zsidók előtt is kibírhatatlanul fenséges. Hazát ad nekik, Jerikó a lábuk előtt hever, ugyanúgy az egész ígéret földje. Józsue megismétli a szerződést, „Nincs is más ilyen nagy nemzet, amelyhez istenei olyan közel lennének, mint amilyen közel mihozzánk van a mi Urunk Istenünk, valahányszor kérjük.”(MTörv 4,7) Jézus kiválóbb szerződést közvetített: Unio hypostatica, - betlehemi csend, kisded, mágusok, három éves diadalmenet. Szörnyű szenvedés, győzelem, megváltás. Feltámadása után átélik a győzelmét a tanúk, majd az ő nyomukban az egész történelem. Fölment a mennybe: sok tanú látta a szemével a beteljesülést. „Nem hagylak el többet.”(Jn 14,18) Fogja kezünket és vezet, visz előre kegyelmeivel az Atya felé. Ennek a szövetségnek vagyunk élvezői. Öleljük erősen Krisztust, öleljük a szívünkbe mindörökre. ♣♣ ♣♣ ♣♣ „Ne szeressünk se szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal.” Aki hitével megismerte és elfogadta a Szentháromságot, hiszi, hogy a második Isteni Személy emberré lett és megváltott minket, az a keresztségben megkapja a megszentelő kegyelmet, és ezzel Isten gyermekévé lesz, azaz Isten életében részesül. Isten benső élete a szeretet. Ez sugárzik ránk, és ez lesz a végső boldogságunk is. Mivel a többi ember is Isten gyermeke vagy azzá lehet, ezért őket is szeretnünk kell: „ez az üzenet, amelyet kezdettől fogva hallottatok.”(11) Isten szeretetét a teremtésből már megismerte az ember, majd a megváltásból új vonásként tárult elébe: Isten nemcsak valamit ad, amit könnyűszerrel tud megteremteni, hanem a méltatlan emberért odaadja a Fiát, Fiában újra önmagát miérettünk. A Fiú életét adta a váltságunkért. Mindenkiért. Így kellene tennünk nekünk is. Vannak viszont emberek, akik nem szeretnek. Önzők. Nem segítenek, ha van rá módjuk, akkor sem. Aki nem szeret, az halálban marad, a „sötétben”, mert nem engedi, hogy a világosság felragyogjon benne és általa. „Ne szeressünk se szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal.”(18) Aki kicsivel tud, kicsivel, aki gazdag, az úgy, aki államférfi, az nagyvonalúan: munkát biztosítson, ez az igazi segítség! ♣♣ ♣♣ ♣♣ Az év első bűnbánati liturgiája. Talán furcsa is bűnbánat emlegetésével kezdeni az évet, de ha jól meggondoljuk, lelkiekben komoly eredményeket csak akkor remélhetünk, ha mélyre szántunk és csak azután vetjük el a lelki tervek magvait. Egyéni és közös életünkben egyaránt szükség van a bűnbánatra. Az igaz is botlik, mondja a Szentírás. El is téveszthetjük az utat, meg kell keresni és találni. Nagyon kellemetlen, ha az ember célt akar érni, vándorol, és későn döbben rá, hogy eltévesztette az utat. Manapság az utak jól ki vannak építve: gyorsforgalmú utak, többsávos autópályák állnak rendelkezésre. Ezeken rohan a forgalom. Figyelni kell az irányító táblákra. Többször is feltűnnek, de ha nem figyelünk, eltévesztjük a kijáratot, amely a mi célunk felé vinne. Saját figyelmetlenségünk is, de útitársaink beszélgetése, netán rosszindulata is oka lehet az eltévedésnek. Vigyázni kell, és javítani. Hová tartok? Örök boldogság vagy földi érvényesülés? Milyen kocsiban ülök? Azaz: milyen eszmeiségre bízom magamat? Kinek a társaságában utazom? Házasember:szentségi házasság, tehát életre szóló kapcsolat, vagy futó viszony? Házasságra készülők: nem minden találkozás jelenti: megvan a jövendőbelim. Van-e elkötelezettségem papi, szerzetespapi pályára? Nem kell-e másokat arrafelé segítenem? Kapcsolataim? Imádságos jó testvérek-e a társaim? Nem hatnak-e rám behízelgő tévtanítók? Hazám sorsában az én sorsom is benne van. Törődünk-e azzal, hogy alakul? ♣♣ ♣♣ ♣♣ A Messiás kettős származása Lk 1,39-45 Isten pontosan jelzi előre a Messiásról, aminek segítségével biztosan lehet majd tudni, ki a Megváltó. Mikeás próféta először is az emberi születése helyét jelöli meg, „Te efratai Betlehem..” Izrael a nagy áldás átadásakor Juda nevű negyedik fiát teszi meg Isten akarata szerint a Messiás ősapjának. Juda törzse a legnépesebb, „fejedelmi” törzs. 1000 évvel a Messiás előtt a Judától származó Jessze fiát, Dávidot teszi meg királlyá, és ígéri neki a messiási áldást. Ez köztudott volt és általánosan, egységesen elfogadták az összes izraeliták.A próféta 700 körül megerősíti ezt az ígéretet, és az ősök szálláshelyét, Betlehemet mondja a Messiás születéshelyének. A bölcsek látogatásakor ezt a papok gondolkodás nélkül idézik is. De nemcsak ezt írja le a próféta, hanem azt is, hogy származása ősi, öröktől fogva való. Jézus Krisztus, a Messiás, isteni Személy: „aki az Atyától született az idő kezdete előtt.”Arról is szól, hogy Ő lesz népének igazi pásztora, vagyis az, aki gondozza, vezeti az örök haza felé. A pásztor, mint szó, az élelmezéssel rámutat egy titkos jelentésre is: Bet- lehem = kenyérháza; saját testével táplál a Messiás.Biztonságban élhet majd Izrael, mert „hatalmát kiterjeszti a föld határáig.” Ez a biztonság nem a fegyverek erejétől jön, hanem a Betlehemben született Jézus Krisztus valósította meg azáltal,hogy hitből és szeretetből fakadó öleléssel az összes nemzetet eggyé forrasztotta. ♣♣ ♣♣ ♣♣ „Én alkotok világosságot, és teremtek sötétséget.” Iz 45,6b-8.18.11b-26; Lk 7,19-23 Círusz perzsa király pogány volt. Rengeteg nép felett uralkodott. Miután elődje elfoglalta Babilont, az övé lett minden értéke, az emberek is, köztük a fogságba esett zsidók, illetőleg azok leszármazottai. Ennek a jóindulatú uralkodónak kellett valóra váltani azt a hetven évvel korábban közölt isteni ígéretet, hogy a kiszabott fogság lejártával haza kell engedni a zsidókat, hogy felépíthessék újra a fővárosukat, Jeruzsálemet, benne a templomot is, és az egész ország lerombolt városait. Mivel a birodalom igen nagy része pogány volt a jóindulatú uralkodóval együtt, ezért magyaráz neki Isten a kinyilatkoztatásban arról, hogy a bálványok nem istenek, hanem tehetetlen bábuk, és rámutat az igazságra: a láthatatlan, egyetlen Isten a teremtője, fenntartója és irányítója mindennek, ami van .Példát is említ: „Én alkotok világosságot és teremtek sötétséget, én szerzek jólétet, és teremtek bajt.”(7) A világosság és a jólét pozitív dolgok, amelyeket a szó szoros értelmében létre kell hozni. A sötétség és a baj ezek hiányai: ha elveszi Isten a világosságot és a jólétet, akkor előidézi a sötétséget és a bajt. A teljes igazságot pedig mondja az Úr majd a Megváltó hozza el onnan felülről a megtestesülés alkalmával: az égből, felhőkből jön el az Isten második Személye. Emberségét az anyagvilágból kapja, Mária szűzi testéből. Ő hozza el a szabadulást. Isten üzen, Izajás gyönyörűen, költői szépséggel közvetíti, az okos, pogány király pedig megérti. Van ilyen okos ma is a földön? ♣♣ ♣♣ ♣♣ „„Te vagy-e az, akinek el kell jönnie..?” Keresztelő János apjától tudta, hogy próféta lesz: „és te, gyermek a Magasságbeli prófétája leszel, az Úr színe előtt mész, elkészíted az Ő útját.”(Lk 1,76) A Szentlélek készíti fel, 30 évesen ő küldi a pusztába : hirdesd, hogy itt van, ide jön. Felismeri, bár külsőleg olyan, mint a többi ember.Új jelet kap: „Láttam a Lelket föléje szállni és rajta maradni.”(Jn 1,32) Rámutat 40 nap múlva: „Íme, az Isten báránya..”(Jn 1,36) Később: ”Neki növekednie kell..”(Jn 3,30) Börtönéből mégis követeit küldi: „Te vagy-e az eljövendő, vagy mást várjunk”(Lk 7,20)Mi történt vele? Megroggyant a hite? A tanítványait akarta megerősíteni?Jézus tudja, hogy János ismeri a Bibliát, benne Izaiás szövegét, ezért ezt idézi: „a vakok látnak..”„Boldog az, aki nem botránkozik meg bennem.A hitéért mindenkinek meg kell küzdenie előbb vagy utóbb. János sok kegyelmet kapott, rá kellett szolgálnia, nemcsak kemény életével és halálával, de gyötrődéseivel is.Mi is kísértést szenvedünk. Kérdezik: van-e Isten? A sok vallás közül melyik az igazi? Hol van Jézus? Hivatkozhatunk az evangéliumi csodákra, a Lourdes-i csodákra, egyéb csodákra.”Boldog, aki nem botránkozik meg bennem:Aki mindvégig hisz bennem, azt a Lélek vezeti és üdvözül. ♣♣ ♣♣ ♣♣ " Mert te vagy a mi Atyánk” Advent hármas célja: visszaemlékezés,felkészülés a karácsonyra,figyelem a parousiára.Izaiás jól ismerte a zsidó történelmet. Tudta, hogy Ábrahám kapta a nagy ígéreteket, a messiási hitet és az Ő földi születésének biztosítását is. Jézus korában is nagy öntudattal mondták a zsidók: „Ábrahám a mi atyánk.” Rá, és más nagyjaikra hivatkozva kérték Isten irgalmát a büntetések idején, a fogságban is. Izaiás azonban sokkal okosabb: az igazi támaszra, Istenre mutat: „Mert Ábrahám nem tud rólunk, és Izrael nem ismer minket, Te, Uram, te magad vagy a mi Atyánk.”(16) A bölcs, vagy szent ősatyák, a nemzeti hősök a maguk idejében rengeteg jót tettek népükért, de a másvilágról már nem segíthetnek.Földi bajainkból, bűneinktől nem ők mentenek ki minket: Az Atyának szól hát a próféta: „régtől fogva „Megváltónk” a neved.”(16) Izaiás lényegében pontos: Isten, az Atya, a Fiában váltott meg. „Miért hagytad, Urunk, hogy letérjünk útjaidról, és hogy megkeményítsük a szívünket?”(17) Mi, hívő magyarok, a Megváltó születésnapjára készülünk. A nagy Ajándékra, Jézusra várunk. Lélekben felsorakoznak előttünk, akik e szent hazát megszerezték, megtartották: Árpád, Szent István, Szent László, IV. Béla, Nagy Lajos, Széchenyi István, névtelen hőseink sokasága. Tudósaink, akik a maguk idejében kikutatták: mi a szükséges és új! Édesanyák és édesapák, akik munkájukkal, szívükkel, szeretetükkel szolgálták életünket.: „Te vagy Isten, a mi Atyánk, .. régtől fogva Megváltónk a neved!” ♣♣ ♣♣ ♣♣ Isten elküldi a Messiást. Advent első vasárnapja van. Az egyházi év kezdete. Az Egyház újra átgondolja egy éven át az üdvösség történetét, a prófétai előrejelzésektől a befejező végítéletig. Jeremiás próféta könyvéből halljuk Isten ígéretét: „teljesítem a jót, amit Izrael házának és Juda házának megígértem.”(14)Jeremiást úgy ismerik a legtöbben, mint aki Isten fenyegető üzeneteit hirdette Jeruzsálemnek és Judának a főváros pusztulása előtt. Ő, aki nagyon szerette népét, állandóan szomorú híreket kellett, hogy mondjon, népe pedig szinte ellenségévé vált a küldetése miatt. Íme, most örömhírt közvetít: Isten beteljesíti ígéretét. Izrael és Juda házának. Izrael, vagyis Jákob személy szerint kapta az áldást apjától, a legtöbbet, a messiásit is.Ő továbbadta negyedik fiának, Judának: „El nem vétetik a fejedelmi pálca..”A zsidóság ezt az ígéretet nagyon számon tartotta. Hitét rá építette. Ez a törzs lett a fejedelmi törzs, hozzá tartozott Jeruzsálem, a fővárosa az egész zsidóságnak, a szakadás után is vallási főváros. Itt volt az igaz Isten egyetlen temploma. A bálványimádás miatti büntetés is sokkal később éri el, mint a 10 törzs alkotta Izraelt.A büntetés alatt is szól Dániel próféta szájával, az ígéret beteljesüléséről az Úr. Igaz, elmondja azt is, hogy megtagadják majd a Messiást, de az ígéret beteljesül.Dávidnak igaz sarja lesz a Megváltó:az Ő házából származik, - „Dávid fia”..nem lesz benne hamisság, semmiféle bűn, „megkínzást szenved, de minden bűn nélkül.”„Jogot és igazságot teremt”: jogot: Mindenki Isten gyermeke lehet, aki hisz benne, - igazságot: megismerteti az igazságot, sőt ő maga lesz az Igazság. ♣♣ ♣♣ ♣♣ Kijelentette szolgájának, Jánosnak Jel 1,1-4 2,1-5a ” Már fél százada folyt a keresztények üldözése a római birodalomban, bizonytalan volt a hívek másnapja, de voltak gondok a keresztény közösségekben, vezetőknél is. Fennállt a szokott kíváncsiság is: mikor lesz mindennek vége. Angyalt küld az Úr, hogy Jánosnak mutasson meg sok titkot a jövőről, az egyház sorsáról, a keresztények folytonos küzdelmeiről, a gonoszság hatalmáról.Jánosnak szól a kinyilatkoztatás, „aki tanúságot tett Isten igéjéről és Jézus Krisztus tanúbizonyságáról, mindarról, amit látott.”(2) Tehát: nem arról van szó, amit látni fog és láttatni másokkal. Ő az evangéliumában is, cselekedeteiben is tanúskodott Jézusról, hiszen mindig mellette volt, minden fontosat látott. Ennek tanúsága egy vértanúszenvedés a Porta Latina előtt a forró olajban, amit sértetlenül túlél. Majd következett a kisázsiai száműzetés.Ez ad alapot arra, hogy Isten további titkokat bízzon rá, hogy írja le a történelem minden emberének. „Boldog, aki olvassa és hallja ennek a jövendölésnek igéit, és megtartja mindazt, ami ebben meg van írva.”(3) Prófétai könyv ez. A jövőt látó apostolnak nincs könnyű dolga, hogy korának nyelvén, valamint műveltségével, akkori világképével értse meg és értesse másokka |
|
|
|
||
|
||
|
||