 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
||
 ♣♣ ♣♣ ♣♣Anyaszentegyházunk állandó imádságaival közelebb kerülünk Istenünkhöz hogy méltóképpen tudjuk kifejezni iránta érzett szeretetünket, tiszteletünket. Kitartó imádsággal elébe jutnak könyörgéseink és meghallgatásra találnak. Szent zsolozsma A zsolozsma az egyház imádsága, melyben a napszakokra szétosztott zsoltárokkal és a zsoltárokat kiegészítő más imádságokkal dicsőíti a teremtő és megváltó Istent. A zsolozsma lényege szerint közös, énekes, drámai szerkezetű és rögzített imádság akkor is, ha valaki egymagában, olvasva végzi. A közös imádság kiváltságos ideje: a hajnal, az alkonyat és az éjszakai virrasztás. Ehhez járulnak még azok a rövid imádságok, melyek a munkanap és az alvás idejének megszentelésére szolgálnak, s szakaszokra bontják napunkat. Így alakultak ki a következő imaórák: az éjszakai Vigília (más néven: Matutinum), a hajnali Laudes, a munkakezdő Prima, a 9 órai Tertia, a déli Sexta, a kora délutáni Nona, az alkonyati Vesperás és az elalvás előtti Completorium.A zsolozsma elnevezései: Officium (vagy: Officium divinum) = isteni szolgálat; zsolozsma (szláv eredetű magyar szó); horae canonicae = kánoni órák (vagyis az egyház szabályai által meghatározott imaórák); új elnevezése: Liturgia Horarum (= az órák liturgiája). A zsolozsmázásra való régebbi papi imakönyv alapján köznapilag olykor breviárium-nak (vagy breviáriumozásnak) is hívják .A zsolozsmát kezdetben egyszerűen a zsoltároskönyvből (pszaltérium) mondták, a zsoltárok elosztását és a hozzátartozó többi tételt fejből tudták, az olvasmányokat a bibliából és az egyházatyák könyveiből jelölték ki. Később a zsoltároskönyvbe beírták az egyes zsoltárokhoz tartozó évközi antifonákat és sok helyütt a himnuszokat is.A 8. századtól kezdve az énekesek, vagy inkább az énekvezetők és a szólisták segítségére összeírták a nem.recitált énekek szövegét, később dallamát is. Vagy külön csoportosították az antifonákat (antifonále, antifonárium) és a respozóriumokat (responzoriále), vagy a kétféle anyagot egy könyve sűrítették (antiphonarium officii). Kiegészítő könyvekként a bibliából és az egyházatyák írásaiból később olvasókönyvet (lekcionárium) is szerkesztettek, továbbá használhattak kiegészítő kis gyűjteményeket pl. a papi orációk, capitulum stb. szövegével. Alapvetően azonban a pszaltérium és az antifonále tartalmazta a zsolozsma nagy részét.A 12. századtól kezdve a liturgia vezetői számára a teljes anyagot tartalmazó breviarium notatum-okat (hangjelzett breviáriumokat) írtak. Amikor a 13. századtól kezdve (eleinte csak kivételesen, szükséghelyzetben) megjelenik a magános zsolozsmamondás szokása, igény támad olyan kis terjedelmű, hordozható könyvecskékre, melyek - némileg rövidítve, egyszerűsítve - minden részt tartalmaznak. Ezek neve: breviárium. A 15. század után, a magánzsolozsmázás elterjedésével a breviárium lesz a zsolozsma legismertebb könyvtípusa.A ma elérhető zsolozsmás könyvek közül a Breviarium Romanum tartalmazza a római szekuláris zsolozsmának a tridenti zsinat óta érvényes formáját. Dallamait - a virrasztó zsolozsma kivételével - az Antiphonale Romanum, kivonatosan a Liber Usualis közli. Ugyanígy a monasztikus zsolozsmát a Breviarium Monasticum, illetve az Antiphonale Monasticum könyvekben, illetve az egyes szerzetesrendek saját kiadványaiban tanulmányozhatjuk. Az új-római zsolozsma hivatalos kiadása a Liturgia Horarum 4 kötete, mely a közelmúltban magyar fordításban is megjelent. Az új-római zsolozsmához egyenlőre nem jelentek meg dallamok, csupán egy Liber Hymnarius a solesmes-i bencések kiadásában. A zsolozsma hórák Szent Benedek regulája (528) már ugyanazokat a hórákat sorolja fel, melyeket később, a legkorábbi szertartáskönyvekben megtalálunk, s melyek változatlanok voltak a közelmúltig. A nap három sarokpontja a vigília (későbbi nevén: Matutinum), a többnyire hozzá csatlakozó Laudes (korábban ezt hívták Matutinumnak a latin mane = reggel szóból) és a Vesperás. Ezek közös neve: Horae majores (nagy órák). A 8.-9. század táján az ünnepek (és vasárnapok) előtti nap vesperását tartalmilag már az ünnephez sorolták. Ezért a nagy ünnepeken I. (előesti) és II. (ünnepesti) vesperást különböztetünk meg.A vigíliát (Matutinumot) általában éjfél után mondták, később azonban előző estére kezdték elővételezni, végül is egyes helyeken már a délutáni elővételezést is megengedték. ♣♣ ♣♣ ♣♣ ÉVKÖZI XXIII.HÉT Zsoltáros rész,III.hét OLVASMÁNYOS IMAÓRA ELSŐ OLVASMÁNY Jeremiás próféta könyvéből 37, 20; 38, 14-28 Jeremiás a börtönben is békére inti Cidkiját Azokban a napokban: Cidkija király megparancsolta, hogy vigyék Jeremiást az őrség udvarába, és naponta adjanak neki egy kenyeret a kenyérsütők utcájából. Ezt meg is kapta, amíg csak el nem fogyott a kenyér a városban. Jeremiás tehát ott maradt az őrség udvarán. Aztán magához hívatta Cidkija király Jeremiás prófétát az Úr templomába vezető harmadik bejárathoz. „Szeretnék valamit kérdezni tőled — mondta a király Jeremiásnak, de ne titkolj el előlem semmit sem. Jeremiás így válaszolt Cidkijának: Ha nyíltan szólok hozzád, vajon nem sújtasz-e halállal? És ha tanácsot adok, úgysem hallgatsz rám. Erre Cidkija király titkon megesküdött Jeremiásnak: „Amint igaz, hogy él az Úr, aki az életet adta nekünk, nem adlak halálra és nem szolgáltatlak ki ezeknek a férfiaknak a kezére, akik az életedre törnek."Jeremiás tehát így beszélt Cidkijához: „Ezt mondja az Úr, a Seregek Istene, Izrael Istene: Ha kimenekülsz és megadod magad a babiloni király vezéreinek, megmented életedet; ezt a várost sem gyújtják fel, és életben maradsz családoddal együtt. De ha nem menekülsz ki, és nem adod meg magad a babiloni király vezéreinek, ez a város a káldeusok királyának a kezére kerül, és lángba borítják; te magad sem menekülsz meg kezüktől. Cidkija király erre így felelt Jeremiásnak: Félek azoktól a zsidóktól, akik már a kaldeusokhoz szöktek; hátha kezükbe kerülök, és csúfot űznek belőlem. Nem kerülsz a kezükbe — válaszolta Jeremiás, csak hallgass az Úr szavára, amelyet hozzád intéztem. Mert így jó dolgod lesz és életben maradsz. Ha pedig vonakodol kimenekülni, akkor halld azt, amit mutatott nekem az Úr: Azokat az asszonyokat, akik megmaradtak Júda királyának palotájában, kivezetik majd Babilon királyának főembereihez. És ezt a gúnydalt éneklik: Rászedtek és félrevezettek a bizalmas barátaid. Ugye, most iszapba süppedt a lábad? Ők meg odébbálltak! Valóban összes feleségedet és gyermekedet kivezetik majd a kaldeusokhoz; te magad sem menekülsz meg kezükből, hanem Babilon királyának a fogságába jutsz. És ezt a várost is tűz emészti meg. Cidkija erre így szólt Jeremiáshoz: „Vigyázz, ne tudja meg senki ezt a beszélgetést, nehogy halállal lakolj! Ha pedig a főemberek meghallják, hogy beszéltem veled, és erre elmennek hozzád ezzel a kérdéssel: Add tudtunkra, hogy mit beszéltél a királlyal, ne titkolj, el elölünk semmit, mert különben halálra adunk, akkor ezt válaszold nekik: A király elé terjesztettem azt a kérésemet, hogy ne vitessen vissza Jehonatan házába, nehogy meghaljak ott. Valóban el is mentek a főemberek Jeremiáshoz, hogy kikérdezzék, s ő pontosan úgy válaszolt nekik, ahogy a király meghagyta. Erre békében hagyták, mert nem tudtak meg semmit a beszélgetésből. Jeremiás az őrség udvarában maradt egészen addig a napig, amelyen Jeruzsálemet elfoglalták. VÁLASZOS ÉNEK: 2 Kor 6, 4-5; Jud 8, 23 Mindenben úgy viselkedünk, mint Isten szolgája: nagy türelmet tanúsítva a megpróbáltatásban A szükségben, a szorongattatásban, verést szenvedve, fog¬ ságba vetve. Mindnyájan, akik kedvesek voltak Isten előtt, a sok sanyargatás ellenére is hűek maradtak. ♣♣ ♣♣ ♣♣ ÉVKÖZI XXIII.HÉT Zsoltáros rész,III.hét OLVASMÁNYOS IMAÓRA MÁSODIK OLVASMÁNY Nagy Szent Leó pápának A boldogságok című beszédéből A keresztény bölcsesség Urunk így folytatta beszédét: Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele (Mt 5, 6). Szó sincs itt a test éhségéről, és ez a szomjúság nem földi italban keres enyhülést, ez az éhség isteni ajándékkal, az igazlelkűséggel akar eltelni, egyesülni akar Isten titkos terveivel, és így magával az Úrral kíván eltelni.Boldog tehát az az ember, akinek kívánatos étele és hőn óhajtott itala az igazság. Természetesen az ember nem is vágyódnék utána, ha édességét előzőleg már meg nem ízlelte volna. Amikor ugyanis meghallotta e prófétai buzdítást: ízleljétek és lássátok, mily édes az Úr (Zsolt 33, 9), akkor mar ezekben a szavakban a mennyei édesség előízét is megtapasztalta. Ekkor valami tökéletesen tiszta gyönyörűség vágya izzott fel benne, minden földi dolgot semmiségnek tartó, epedő sóvárgással fordult az igazság étele és itala felé, és megértette, hogy mennyire igaz a főparancs: Szeresd Uradat, Istene¬det teljes szívedből, teljes lelkedből és minden erődből (Mk 12, 30). Hiszen Istent szeretni nem más, mint az igazságot szeretni!Mivel pedig az Isten iránti szeretet parancsával egybe van kötve az embertársról való gondoskodás is, ezért köti össze most Urunk az igazság utáni vágyat az irgalmasság erényével, amikor így folytatja: Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak (Mt 5, 7).Keresztény testvérem, ismerd fel, milyen nagyszerű bölcsességben részesülsz, és értsd meg, hogy máris hányféle jótett gyakorlására és még milyen nagy jutalomra is kapsz meghívást. Az irgalmas Isten irgalmasnak, az igaz Isten igaznak akar téged látni, hogy benned, az ő teremtményében lássák meg az emberek a Teremtőt, és amikor így bizonyos mértékben az Istenhez hasonló leszel, a szívedben mint tükörben ragyogjon az Isten képe. Ha jót cselekszel, hitedben nem fogsz csalódni: beteljesülnek vágyaid, és örökre tied lesz mindaz, amit úgy kívántál. Ha számodra minden tiszta lesz, mert irgalmasan adsz a rászorulónak, akkor eléred majd azt a boldogságot is, amit a következőkben ígért meg az Úr: Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent (Mt 5, 8). Nagy boldogság ez a tisztaszívűség, szeretteim, amely ily na gy jutalmat kap. De vajon kinek tiszta a szíve? Annak, aki törekszik a már felsorolt erényekre. Azt a boldogságot pedig, amelyet Isten látása ígér, ugyan ki tudná most előre elgondolni, ki tudná szavakba foglal¬ni? De mindenképpen eljön annak az ideje is, amikor átalakul az ember, hogy már nem tükörben és nem homályosan, hanem majd színről színre (vö. 1 Kor 13, 12) látjuk Istent, akit ember még nem láthatott úgy, amint van. Ezzel együtt pedig kimondhatatlan örömmel élvezi az ember ezt az örök látást, amit eddig még szem nem látott, fül nem hallott, és emberi szív föl nem fogott (vö. 1 Kor 2, 9). VÁLASZOS ÉNEK :Zsolt 30, 20; 1 Kor 2, 9 Mily nagy a te jóságod, Uram, amelyet a téged félőknek tartogatsz Azoknak készítetted, akik benned bíznak.Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta ♣♣ ♣♣ ♣♣ Zs 89 Mózesnek, az Isten emberének imádsága. Uram, te lettél a mi menedékünk nemzedékről nemzedékre. Mielőtt hegyek lettek, a föld és a világ születtek, te öröktől fogva és mindörökké vagy, Isten! Te visszatéríted az embert a porba, azt mondod: Térjetek oda vissza, emberek fiai. Hiszen szemed előtt ezer esztendő olyan, mint az eltűnt tegnapi nap, vagy mint egy őrváltásnyi idő éjszaka. Elragadod őket, olyanok mint az álom, mint a reggel kiviruló fű: reggel kihajt és virágzik, estére lehull és elszárad. Elenyészünk ugyanis neheztelésed miatt, rettegjük haragod. Magad elé állítod gonoszságainkat, titkainkat arcod világossága elé. Napjaink mind elmúlnak haragodban, éveinket, mint egy sóhajtást, bevégezzük. Éveink száma a hetven esztendőt ha eléri, vagy az erőseké a nyolcvanat, és azok nagyrésze is munka és fájdalom, gyorsan elmúlnak és mi elmegyünk. Ki ismeri haragod erejét és félelmetes felindulásodat? Taníts meg számba venni napjainkat úgy, hogy bölcsességgel telítsük szívünket. Fordulj meg, Uram, végre valahára, légy irgalmas szolgáidhoz. Tölts el minket kora reggel irgalmaddal, hogy ujjongjunk és vigadjunk egész életünkben. Örvendeztess minket annyi napig, mint amennyin megaláztál minket, s annyi évig, mint amennyin nyomorúságot láttunk. Nyilvánuljon meg műved szolgáidon és dicsőséged az ő fiaikon. Derüljön ránk a mi Urunk, Istenünk fényessége, kezünk munkáját erősítsd meg, és áldd meg kezünk munkáját! ♣♣ ♣♣ ♣♣ Az Úr imádsága Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved;jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd megvétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól Ámen. ♣♣ ♣♣ ♣♣ Az angyali üdvözlet A Boldogságos Szüzet legméltóbban a Szent Lukács evangéliumából vett szavakkal köszönthetjük. Az első mondat az angyaltól tanult üdvözlés, a második Erzsébeté (Lk 1, 28. 42). Az imádság második Fele az Egyház által hozzáfűzött esedezés. Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen. ♣♣ ♣♣ ♣♣ A Szentháromság dicsőítése (kis doxológia) A Szentháromság egy Isten örök dicsőségét hirdető rövid verset a zsoltárokhoz és más imádságokhoz hozzáfűzve alkalmazza az Egyház már az első századoktól kezdve. Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. ♣♣ ♣♣ ♣♣ Magnificat A Boldogságos Szűz Hálaéneke, a Magnificat a Szentírásból vett dicsőítés: Mária ezzel válaszol rokona, Erzsébet köszöntésére, s magasztalja Istent megváltó művéért (Lk 1,47-55). Már az őskeresztényeknél az Egyház hálaadó éneke, s az óta is imádkozzuk az esti zsolozsmában, a közösségi és magán imádságokban. Mária az Egyház mintája, jelképe, igazi előénekese ebben a hálaadásban. Magasztalja lelkem az Urat,és szívem ujjong üdvözítő Istenemben.Tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát:Íme ezentúl boldognak hirdetnek az összes nemzedékek,mert nagyot művelt velem ő, aki Hatalmas:ő, akit Szentnek hívunk.Nemzedékről nemzedékre megmarad irgalma azokon, akik istenfélők.Csodát művelt erős karjával:a kevélykedőket széjjelszórta, hatalmasokat elűzött trónjukról, kicsinyeket pedig felmagasztalt;az éhezőket minden jóval betölti,a gazdagokat elbocsátja üres kézzel.Gondjába vette gyermekét, Izraelt: megemlékezett irgalmáról, melyet atyáinknak hajdan megígért,Ábrahámnak és utódainak mindörökké. Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. ♣♣ ♣♣ ♣♣ Gloria A nagyobbik Dicsőités (nagy doxológia, GLORIA) a bibliai énekek mintájára írt őskeresztény himnusz ("Dicsőség a magasságban Istennek"). Eleinte a reggeli imádságban volt a helye, innen került a misébe. A misén kívüli közös és magán imádságokban is az egyik legméltóbb istendicséret, mely a Jézus születését éneklő angyali szózatot (Lk 2,14) bővíti ki a Szentháromság dicséretévé. DICSŐSÉG a magasságban Istennek! És a földön békesség a jóakaratú embereknek! Dicsőítünk Téged, áldunk Téged, imádunk Téged, magasztalunk Téged. Hálát adunk Neked nagy dicsőségedért. Urunk és Istenünk mennyei Király, mindenható Atyaisten. Urunk Jézus Krisztus, egyszülött Fiú. Urunk és Istenünk, Isten Báránya, az Atyának Fia, Te elveszed a világ bűneit, irgalmazz nekünk! Te elveszed a világ bűneit, hallgasd meg könyörgésünket! Te az Atya jobbján ülsz, irgalmazz nekünk! Mert egyedül Te vagy a Szent, te vagy az Úr, te vagy az egyetlen Fölség, Jézus Krisztus, a Szentlélekkel együtt az Atyaisten dicsőségében Ámen. ♣♣ ♣♣ ♣♣ |
|
|
|
||
|
||
|
||