 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
| ♣♣ ♣♣ ♣♣ BEVEZETŐ 1950. júniusában a szerzeteseket internálják Magyarországon. Ekkor a kapisztrán provincia 350 tagja 26 rendházban él: Budapesten a Margit krt., Pasarét, Hűvösvölgy, Gyöngyös, Jászberény, Pécs, Szécsény, Baja, Eger, Szeged, Szolnok, Kecskemét, Dunaföldvár, Mohács, Siklós, Vác, Simontornya, Szigetvár, Máriagyűd, Mátraverebély-Szentkút, Hatvan, Salgótarján, Csongrád, Nyíregyháza, Debrecen I-II. 1950. szeptember 7-én az Elnöki Tanács megvonja a működési engedélyt a szerzetesrendektől, a rendházakat és templomokat elveszik. 1228-ban Joannes de Plano, Németország miniszter provinciálisa német testvéreket küld Magyarországra. 1233-ban létrejön az Esztergomi Custodia, amely a Magyar Provincia nevet kapja. Az obszerváns testvérekhez, akik Bosznián keresztül érkeztek hazánkba csatlakozik az Igali Fábián provinciális által megreformált konventuális tartományi közösség, amely egész Magyarországra, Erdélyre, Horvátországra és Szlavóniára kiterjed. A Boszniai Vikariátust a házak nagy száma miatt V. Miklós pápa két részre osztja, így születik meg a Magyar Vikariátus. Az 1523-ban, Burgosban tartott Nagykáptalanon újra rendezik a magyar tartományok helyzetét. A szalvatoriánusok (Provincia Ss. Salvatoris) az ország keleti részén, a mariánusok (Provincia S. Mariae) nyugaton, a bosnyák bányavidéki (Provincia Bosnia Argentinae) provincia a Duna mentén működik. 1661-től önálló provincia délnyugaton a Szent László Provincia (ladiszlaiták) a török hódoltság idején, az ország Tiszán-inneni és Tiszán-túli, részén csak a ferencesek végeztek lelkipásztori munkát. Négy kolostor működött: Gyöngyös, Szeged, Szakolca és Csíksomlyó. 1640-ben az erdélyi kolostorok önálló kusztódiává tömörültek és ezekből alakult meg a Szent Istvánról nevezett provincia. 1757. június 15-én létrejön a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett rendtartomány a Bosna-Argentina Provincia Szávától északra eső magyarországi házaiból: Buda-viziváros, Eszék, Pétervárad, Temesvár, Szerémújlak, Máriaradna, Pozsega, Nasice, Bács, Baja, Diakovár, Zombor, Brod, Vukovár, Velika, Csernik, Sarengrád, Arad, Gradiska, Tolna, Mohács, Dunaföldvár.XIII. Leó pápa 1897-es reformja nyomán 1900-ban átrendezik a történelmi Magyarország területén működő provinciákat. Megszűnik a szalvatoriánus és a ladiszlaita provincia. A Dráván túli házakból kialakítják a Cirill és Metód provinciát Zágráb székhellyel. A megmaradt hat kapisztránus házhoz Buda, Baja, Bács, Mohács, Dunaföldvár, Máriaradna csatolják:Gyöngyös, Szeged, Kecskemét, Jászberény, Vác, Szabadka, Szolnok, Szécsény, Eger, Fülek, Rozsnyó, Eperjes, Bártfa, Alsósebes, Sztropkó, Kaplony, Nagyszőlős volt szalvatoriánus kolostort és Pécs, Siklós, Szigetvár, Máriagyűd ladiszlaita kolostort.Az újonnan kialakuló Kapisztrán provincia megszervezője és "atyja" Tamás Alajos. A két világháború között számos új alapítás:Hatvan, Salgótarján, Pasarét, Csongrád, Nyíregyháza Debrecen, Magyar Szentföld-Hűvösvölg ellensúlyozza a veszteségeket. 1922-től küld a provincia testvéreket az Egyesült Államokba, a kivándorolt magyarok lelki gondozására. Megalakul a Kapisztrán Kusztódia, amelyet 1993-ban szüntet meg a Rend vezetősége. 1929-től az ötvenes évek elejéig működött a provincia kínai missziója. ♣♣ ♣♣ ♣♣ Kapisztrán Provincia a XX. Században A jozefinizmus szellemétől a magyar egyház már korábban szabadulni akart.Ilyen próbálkozás volt, a Rudnay prímás által 1822-ben Pozsonyban megtartott nemzeti zsinat, ahol tárgyaltá a szerzetesek elvilágiasodott életét, de a zsinat határozatait nem valósították meg. Szcitovszky prímás az 1850-es években szinte valamennyi kolostort meglátogatta, és rendelkezéseket adott ki, de változás nem történt. P. Csiszér Elek és társai a mikházi kolostort kapják meg, hogy ott a rend eredeti előírásainak megfelelően élhessenek, de a valós reformot csak segítséggel lehetett végrehajtani. Ezt tette lehetővé XIII. Leó pápának a rend különböző irányzatait egyesítő szándéka,amit Felicitate quadam bulla jelentett be. A reform bevezetésével a kapisztrán tartományfőnököt, Tamás Alajost bízták meg. A rend vezetősége rendezte a hazai ferencesség életét, ami ezentúl új keretek között zajlott.1950. júniusában Magyarországon internálják a szerzeteseket: a déli és nyugati részről központi és északi fekvésű kolostorokba szállítják őket, férfi és női szerzeteseket vegyesen. Szeptember 7-én az Elnöki Tanács 34. számú törvényerejű rendelete megvonja a működési engedélyt a szerzetesrendektől. A provincia a bencésekkel, piaristákkal és az iskolanővérekkel együtt engedélyt kap arra, hogy két gimnáziumot működtessen, és rendi, közösségi életet folytathasson.Az 1929 óta működő esztergomi gimnáziumot és kollégiumot a Szűz Máriáról nevezett provincia tartotta fenn, de 1950-ben nem vállalták tovább a munkát, így a Kapisztrán provincia vette gondozásba az intézetet,a szentendrei egyházközségi gimnázium mellett. A hatvanas évektől kezdve lehetőség nyílt a két gimnázium bővítésére is, elsősorban a külföldi ferencesek segítsége révén.1989. augusztus 30-án visszavonják az 1950-es rendeletet, Magyarországon ismét teljesen szabaddá válik a szerzetesek működése. A három eddigi rendház és az iskolák mellett 1989. augusztus 13-án az esztergomi főegyházmegye visszaadta a rendnek Mátraverebély-Szentkút búcsújáróhely templomát és a rendház egy részét.1989. szeptember 3-án a szécsényi kolostort és templomot. ♣♣ ♣♣ ♣♣ |
|
|
|
||
|
||
|
||