 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
||
 ♣♣ ♣♣ ♣♣MAGYAROK NAGYASSZONYA 1950-ben megvonták a magyarországi szerzetesek működési engedélyét, elvették a kolostorokat is, lakóikat szétverték. A növendékek egy része, 60 fiatalember, itt kapott menedéket a Központi Szemináriumban. Kiváló rektorok: Marcell Mihály, majd Gallá Ferenc, híres professzorok vezetésével készültünk 60 egyházmegyés társunkkal együtt a papi hivatásra. Már körvonalazódott, mi vár ránk odakint, ha végzünk az egyetemen. Börtönben ült az ország prímása, egyéni internálásban volt több püspök, voltak vértanú papok és civilek. Mi pedig kemény fegyelemben éltünk, koplaltunk és tanultunk rengeteget. Készültünk a krisztusi küldetésre, a szellem harcára a materializmus durva válfaja ellen.1951 május Minden este az árkádok alatt gyülekeztünk. A harmóniumnál a most nyugalomba vonuló székesfehérvári püspök ült kispapként, és zengett a Lorettói litánia 120 kispap ajkán. A quadrum tölcséréből égre, földre, Budapest utcáira áradt a bátor katolikus, máriás hitvallás, és a versszakok záradékában a „Könyörögj érettünk!”A nyitott portán, pedig egymás után jöttek a hívek kintről, erőt meríteni, szívet melengetni, bízni, hogy lesz Istenáldás, egykor boldog magyar jövő. Akkor már tudtuk, hogy a nyugati hatalmak 50 évre eladtak bennünket szovjet rabszolgának. Tudtuk, hogy a trianoni gazemberség után ezt az újabbat is meg kellett érnünk, és ki tudja, mi lesz az 50 év alatt és utána velünk: a néppel és jövendő papjaival .Mindenki megcsalt, becsapott bennünket. Nincs rokonunk, sem jóakarónk. Áll-e mellettünk valaki, akiben bízhatunk? Micsoda öröm a litánia végén a sok gyönyörű cím után: Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk!„Te vagy földi éltünk vezércsillaga. Téged rendelt jó Anyánknak az Isten Fia!”(Hó 195) Ötvenhárom éve, hogy ebben az élményben részesültem, de úgy érzem, ma is szívszorító érzés a kérdés: mi lesz velünk? Ki a mi igazi biztonságunk? Van-e jóakarat irányunkba, akad-e emberi erő, amely minden gondunkat megoldja? A történelem bölcs mesterként üzeni: Nincs! Akkor 1948-ban XII. Pius pápa elhatározta, hogy az ősi katolikus tanítást a Szűzanya test szerinti mennybeviteléről, dogmaként kihirdeti. Látta, hogy az emberiség sorsa egyre kilátástalanabb, a világiasság elvakítja az embereket, tudatukat a végső célra kell irányítani: az örök boldogságra, mert annak az ismeretében vállalható igazán a szenvedés. A Bibliában nincsen szó az Assumptióról, elrendelte a pápa, hogy az Egyház egyetemes hitéről gyűjtsenek adatokat. Így jutott el a felhívás hozzám is, mint szombathelyi ferences teológushoz. Kutattam a magyar vallásos múltat, és a koronázási eskükereszt felirata világosságot gyújtott bennem: Regina coeli Patrona Hungariae. „a Magyarok Nagyasszonya a mennybevitt Szűzanya” a magyarok Királynője. Mi nemcsak hisszük, hogy az élő Mária a mennyben van, hanem egész vallásos és állami létünk erre a titokra alapozódott. A központi szeminárium dogma professzora a disszertatiómhoz témákat kért Félve említettem a felfedezésemet, hiszen történelmi okfejtés kellett hozzá.Professzorom így szólt hozzám: „Mit gondol, ezt a csodálatos témát a spanyolok fogják kidolgozni ? Így lett a kutatásom témája a Magyarok Nagyasszonya története. Mi, magyarok 1038 óta Mária népe, országa, vagyunk. Másként, mint bármely más nép, ország. Mi nem csak imádságot kértünk tőle –amit, Szent István egész életében kért – hanem, kérjük a Nagyasszonyt, vegye országunkat tulajdonába, segítse boldogulásunkat, és működjön közre országunk fenntartásában. Ő elfogadta ezeket, a kéréseket, és ígéretét megpecsételte azzal, hogy a felajánló, végrendelkező királyt, Szent Istvánt a maga mennybevételének ünnepén hívta az örök hazába. A szerződést megpecsételte hatalmas jelekkel is. Mit jelent ezt? Azt, hogy Mária a magyarok örökös, tényleges hatalmas Királynője. Az asszony, a nagyasszony jelentése ez. Nem megtisztelő cím, nem is csak különleges imádkozó, segítő Anya címe. Több ennél, de Szent István király életében így nézett rá: sokszor ajánlotta magát és országát közbenjáró imáiba Szent István élete végén, minthogy fiú örökösre nem hagyhatta népét és országát, ezért örökségül hagyta a mennyek Királynőjére, a mennybevitt Szűzanyára, a Világ Úrnőjére! Ettől kezdve már nem időnként hivatott értünk imádkozni, a bajban segíteni, hanem, országunk apraja-nagyja az Ő birtoka. Az övé vagyunk, hasonlóképpen a választott néphez. Isten Ura volt az egész világnak, mégis különleges szerződést kötött a zsidó néppel. Az ószövetségből ismert, hogy Isten nagy küldetést szánt a zsidó népnek, tartsa meg az egyistenhitet, a Megváltó hitét. Ehhez nagy kegyelmet kapott a zsidó nép. Isten különös népe lett. Ettől kezdve Isten a királyuk is. „Király lett az Úr! Fölségbe öltözött az Úr, erővel övezte fel magát” (Zsolt 93{92},1) : Dominus regnavit, decorem indutus estAz Újszövetségben ezt a királyságot Fiára bízta: „Nagy lesz Ő, a Magasságbeli Fiának fogják hívni; az Úr Isten neki adja Dávidnak, az ő atyjának trónját, …és királyságának nem lesz vége.”(Lk 1,32-33)Jézus a kereszten kezd uralkodni .Édesanyját bevonja munkájába, majd elszenderülése után felveszi a Mennybe .Nekünk magyaroknak „szerződésünk”, végrendeletünk van Máriával, a Világ Győzedelmes Királynéjával,aki nekünk ezer év óta Királynőnk. Jézus gondolta így, Ő adta Édesanyját nekünk. El kell fogadnunk, mert ő a mi biztonságunk.Isten kezdettől vigyázott népünkre. Majdnem tökéletesen megőrizte az egyistenhitet, mégpedig az ég istenébe vetett hitet. Népünk nem imádott bálványt, mint Róma. Talán az ősevangélium, az ősi Nagyasszony hit hatása Isten azt ígérte: „elküldöm a Megváltót, aki asszonytól születik.” Nem egyértelmű, hogy őseink hogyan gondolták, hogy a Nagyasszony Istentől született. Isten őseinket ide vezette. Hazát adott és új küldetést: végleg felvenni a kereszténységet, és azt meg is védeni. Be kell illeszkedni Európába és egységes néppé válni. Géza fejedelem félti művét, mivel egy ideig nem született fia. Álmában Szűz Mária keresi fel, fiút ígér neki, aki meg is születik. Vajk nem feledte el apja álmát. Igyekezett Jézust nagyon szeretni és szolgálni. Édesanyját pedig, Úrnőjének vallotta. A magyar nép nagyon gyorsan elfogadta Nagyasszonyának Jézus égben élő Édesanyját. Ennek egyik oka lehetett, hogy az Egyház megmagyarázta nekik: Istennek nincs teste, lánya sem születhetett, de Fiának van Édesanyja a megtestesülés óta. Ő az igazi Nagyasszony. Tiszteletére István Székesfehérváron „lélegzetelállítóan gyönyörű” templomot épített, és országos búcsúra odahívta népét. Az egész ország ott ünnepelt. Minden régióban emelt az Assumpta tiszteletére templomot István. Nyugaton Győrben, Keleten Csanádon, Középen Vácott.István harcaiban előbb a férfiszenteket kérte segítőül. A nyugati inváziót várva már az égi Királynőtől várt oltalmat. Fia,Imre halála után nem volt örököse Tudta István, hogy a haza veszélybe kerül az ő halála után, ezért egy nappal előbb teljes joggal a Mennybevitt birtokába adta egész országát. Főurakat, főpapokat, (király-jelölők), a harcosokat, (választók), és az egész népet. A végrendelet a halál beálltával érvényes lett, és érvényes most is.Sok magyar mindezt nem tudja, elfeledte. Kapkodunk két évszázada idegen segítségért. Isten nem segít kétféleképpen. A legnagyobb mellé nem ad jelentéktelen segítséget. Sorakozzunk Nagyasszonyunk mellé, Ő nem hagy el! A magyar ferencesek, előbb magyarok, azután ferencesek. Európa halálra ítélte a rebellis magyarokat.A csodálatos eszme, amit Szent Istvántól átvesz, vallja, éli a magyar nép, hogy Mária öröksége vagyunk, egyetlen igaz támaszunk, ami mindennél többet ér.200 év múlva indul a ferences mozgalom, újra megélni az evangéliumot teljesen jézusi módra. Evangélium= az Atya szeret minket, mi is szeretjük, és gyermekded módon rá kell bíznunk magunkat.Assisi szent Ferenc erre egy kis kápolnában döbben rá, ami az Angyalos Boldogasszonynak van szentelve, aki a mennyek Királynője, sőt az egész világé. Az Ő pártfogása alatt születik a ferences rend mindhárom ága. Ő a „Porciuncula”, az örökrészünk. Az 1220-as években már Magyarországon is élnek ferencesek. Ezt a különleges fajtájú, nyelvű, senkivel nem rokon népet a ferencesek számára rokonszenvessé teszi a magyar vendégszeretet, de az „angyalos Boldogasszony” különleges tisztelete is, ők a mennybevitt Szűzanya öröksége. Itthon vagyunk – mondhatták. A magyar, Mária öröksége, nekünk Porciunculánk. Azonos az életeszme. Összeforrnak. A magyar ferencesek prédikálnak, írnak – kódexeket is.(Temesvári Pelbárt). IV. Béla és fia is ferences 1508-ban Vásárhelyi András, aki költő és próféta is volt, ő írja: „törököknek megnyomorgatója az angyaloknak nagyságos Asszonya.” Ő és társai vértanúk lesznek. Templomunk török mecsetté lesz.1523-ban a spanyolországi Burgosban jelentették be, hogy a magyar ferencesek felvették Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának a nevét.1686-ban Budán még lobog a lófarkas török zászló, de a Pestet visszafoglaló seregben öt ferences pap van, akik újra gondjukba vették a mecsetté alázott templomunkat. Mária öröksége, a ferencesek Porciunculája, bízzál! A ti Nagyasszonyotok a világ Győzedelmes Királynője, az óriási becsű Asszony győzni fog. ♣♣ ♣♣ ♣♣ MAGYAROK NAGYASSZONYA A Magyarok Nagyasszonyának tisztelete nem egy a sok ájtatosság közül, hanem hazánk és népünk jelent és jövőt átfogó, lényeges tisztelgése örökös Királynőnk előtt. Jézus Krisztus engedelmességből vállalt kereszthalálával szerezte vissza az ősbűnnel elvesztett megszentelő kegyelmet, a fogadott istengyermekséget. Az Úr apostolainak húsvét reggel ezért üzente: „Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez.” (Jn 20, 17) Jézus közvetlenül halála előtt tudtunkra adta, hogy kegyelmeiben Édesanyján keresztül akar részesíteni bennünket: „így szólt anyjához: Asszony, íme, a te fiad. Aztán azt mondta a tanítványnak: Íme, a te anyád.” (Jn 19, 26-27) Jézus megszerezte a kegyelmeket, aki kéri, mert hisz Isten Fiában, az részesül benne. Az esdeklőknek különleges erőforrást is adott: Édesanyja anyai szeretetét. Ezer éve messze Keletről a Kárpát-medencébe költözött a magyar nép. Itt a keresztség által Isten gyermeke lett. Ősi, szép hitét nem lerombolta, hanem beteljesítette a keresztény tanítás. Isten még egy nagy ajándékot adott őseinknek: Fia Édesanyját. Géza fejedelem népe és háza jövője miatt aggodalmaskodott, amikor megjelent neki a Mennyek Királynője égi udvartartásával. Megmondta, hogy fia születik, aki királyként kormányozza majd országát, sok jót tesz Jézus Krisztus kedvéért, Mária ezért oltalmába fogadja a magyar népet. Fontos szempont: mindezt Mária maga kezdeményezte. Szent István az üzenetet komolyan vette. Egész életében tisztelte a Mennyek Királynőjét. Halála előestéjén végrendeletileg egész országát, népét, földjét neki ajándékozta. A Szűzanya ezt elfogadta, Népünk örömmel vallotta Máriát nagyasszonyának egész történelmén keresztül. A múlt évszázad ezt a hitet meggyengítette. Nagyasszonyunktól sokan elpártoltak, de a szent gyökér él, a kísértő sátán nem tudta kikezdeni. Hitünk, reményünk, szeretetünk erős köteleit kössük az egyetlen örök pontra, Krisztus keresztjére. Kapaszkodjunk fel a Golgotára, zavarjuk szét a hazugság képviselőit szenvedő Jézusunk és Nagyasszonyunk mellől! Álljunk melléjük mi, a szeretet tanítványai. ♣♣ ♣♣ ♣♣ MAGYAROK NAGYASSZONYA „Kinek első Szent Királyunk felajánlott minket, Boldogságos Szűz Mária tekintsd ügyeinket! Fájó szívvel, könnyes szemmel Tehozzád menekszünk: Magyarország Védasszonya könyörögj érettünk!” Elmélkedésünkben arra keressük a választ, tulajdonképpen ki is az a csodálatos Védasszony, akihez szenvedésekben vergődő őseink ezzel a gyönyörű énekkel fohászkodtak. Ki az, akiben bizalmuk volt akkor is, amikor rá kellett ébredniük, hogy a földön nem akad segítő készség egyetlen nemzetben sem, annak ellenére, hogy nemzetünk egy évezreden keresztül védte az európai keresztény népeket minden keletről jövő pogány támadással szemben. Őseink első keresztény királyunk hitéből megtanulták, hogy „nem a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, a sötétség világának kormányzói ellen, a gonoszságnak az ég magasságaiban lévő szellemei ellen.” (Ef,6,12) Ezekkel a hatalmakkal szemben nem is lehet igazi segítségünk semmilyen Földi hatalom. Isten viszont már a bűnbe esett ősszülőknek megmutatta, hogy a felsorolt hatalmakkal szemben ki lehet hathatós segítség: „Ellenségeskedést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te pedig a sarkát mardosod.” (Ter, 3,15) Ez az ellenségeskedés a Megváltóban és Édesanyjában, a Boldogságos Szűz Máriában valósult meg. Maga Éva, az első asszony és minden leszármazottja elvesztette az istengyermekség ajándékát, a megszentelő kegyelmet. Isten ezt a nagy ajándékot Ádám és Éva lelkének teremtésekor azonnal lelkükbe rejtette, úgy adta nekik, hogy azt gyermekeik is örökölhetik, a szülők kegyvesztése utódaikat is sújtotta. Isten minden megfogant magzatnak a lelkét eme kegyelem nélkül teremtette és teremt. A megszentelő kegyelem híján élő létmódot bűn állapotának nevezzük. Mivel a magzat kegyelemtől fosztott állapota nem a saját személyes bűnének következménye, ezt megkülönböztetésül eredeti bűnnek vagy áteredő bűnnek nevezzük. Az ilyen lélekben nincs meg Isten szeretete- és igazság-országa, ezért szükségképpen a sátán országához tartozik. A sátánon tökéletes győzelmet arató Megváltó emberi lelke természetesen nem tartozott soha az ő birodalmához. Isten nem engedte meg azt, hogy Édesanyja akár egy pillanatig is a sátán vazallusa legyen. Mária bűn nélkül fogant, Isten Mária lelkét teremtése pillanatában feldíszítette a megszentelő kegyelemmel. Ezt a nagy ajándékot Szeplőtelen Fogantatásnak mondjuk. Ezzel a kitűntetéssel Szűz Márián kívül senki emberfia nem dicsekedhet. Jézus Keresztelő Szent Jánost hathónapos magzatként ajándékozta meg a megszentelő kegyelemmel, minket pedig a keresztség szentségében. Szűzanyánk kiváltságát már a XII. században kezdték tanítani. A XIII. században Aquinói Szent Tamás úgy vélte, ha Mária valóban kivétel az eredeti bűn átka alól, akkor sérül Jézus megváltói küldetése. Ezt az aggodalmat a ferences hittudós, Boldog Duns Scot János hárította el, mondván: Jézus megváltó érdemét Isten elővételezhette Édesanyja kedvéért. „Illett, hogy ezt megtegye, meg is tehette, tehát meg is tette” Pázmány Péter esztergomi érsekként ezt a tanítást, mint Nagyasszonyunk kiváltságát szorgalmazta, és 1635-ben, a nagyszombati egyetem alapításakor kikötötte, hogy csak az lehet egyetemi tanár, aki ezt a tanítást elfogadja. A tanítást IX. Pius pápa dogmaként. 1854-ben hirdette ki. ♣♣ ♣♣ ♣♣ MAGYAROK NAGYASSZONYA MÁSODIK ELMÉLKEDÉS Szűz Mária Jézus Édesanyja Géza magyar fejedelem aggódott népe jövője miatt. Nem született fia, és attól félt, hogy fiúörökös híján a rokonság olyan férfi tagja örökli a hatalmat, aki ragaszkodik a törzsi szervezethez. Isten különleges álommal tüntette ki. „Egy éjjel csodálatos fényben ragyogó, gyönyörű asszonyt látott, akit sok előkelő szűz követett. Ő ezekkel a szavakkal szólt hozzá: Nyugodj meg, Géza, én Mária vagyok, az érintetlen Szűz, akiről a keresztény emberek elmondták neked, hogy Jézus Krisztusnak, az Isten Fiának édesanyja vagyok.” (Rajzani írása Schwandtner: Scriptores rerum Hungaricarum, Tom.1.583-584) Mit mond Szűz Mária Gézának, nekünk és minden embernek? Jézus a Nap, a fontos, én csak a holdja vagyok, a szolgálóleánya. A megtestesülést hirdető angyaltól tudtam meg, hogy kegyelemmel teljes vagyok, tehát minden kiváltságom és méltóságom kegyelem, azaz Isten természetfölötti ajándéka. A Szeplőtelen Fogantatás, a szűzi anyaság is, amiről Izajás próféta (7,14) és az angyal beszélt (Lk 1,34-35). Anyává lenni a természet rendje szerint a legszebb női hivatás. Ezért mondta az Erzsébet: „Áldott Vagy te az asszonyok között” (Lk,1,42) Dávid király késői unokája vagyok, hiszen a Megváltó Dávid Fia kell, legyen (Mt.21,9). Ezért „az Úr Isten neki adja Dávidnak, az ő atyjának trónját, és uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és királyságának nem lesz vége.” (Lk,1,32-33) Dávidnak üzente az Úr: „Én hoztalak el téged a legelőről, a juhok mögül, hogy népem, Izrael fejedelme légy” (2Sám,7,8), én pedig magam mondtam Isten követének: „íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint” (Lk,1,38) Egyikőnk sem feledte el, hogy az Úr szolgái vagyunk. „Íme, méhedben fogansz és fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni” (Lk,1,31) Ebből a szent névből megtudtam, hogy Ő lesz a Megváltó, a Magasságbeli Fia, tehát személy szerint Isten. Ezért én Isten Anyja vagyok, mert akit szültem emberként, az valóságos Isten. Ezt erősítette meg az efezusi zsinat 431-ben. Mint Megváltó a tőlem kapott testét áldozatul hozza majd a szenvedéseiben és halálában. Ezt is jól tudtam, mert a názáreti zsinagógában őriztük Izajás könyvtekercsét, ahol a próféta erről szemléletesen ír. Aggályom volt: „Miképpen lesz ez, hiszen férfit nem ismerek? Az angyal azt felelte: A Szentlélek száll rád, és a Magasságbeli ereje megárnyékoz téged” (Lk,1,34-35) Ezután vállaltam, hogy az Isten Fiának édesanyja leszek, világra szülöm, és mindenben igazi édes-anyaként állok mellette küldetésében is. Szolgálni kezdtem: elvittem Erzsébet rokonomhoz, aki az angyal szerint hat hónapja áldott állapotban volt. A két öreg szülő segítségre szorult. Házimunkám mellett magzatom eszköze voltam, hogy Erzsébet magzatát a megszentelő kegyelemben részesítse. Ezt érzékelte a magzat és az édesanyja is. Erzsébetnek a Szentlélek adta tudtára, hogy én viszont az Úr anyja vagyok. Nagyon megörültem, hogy szent titkom így jutott napvilágra.(Lk,1,39-45) Visszatérve Názáretbe elkezdődött a szenvedésem. Vőlegényem, József, nem értette, mi történhetett velem? Az Úr angyalt küldött hozzá, hogy fedje fel neki az igazságot (Mt.1,19-25) Fiam születése a kimondhatatlan nagy öröm mellett létünk bizonytalan volta miatt sok fájdalmat okozott. A bölcsek látogatása boldogított, mert nyilvánvaló lett, hogy Fiam a csillagok és a népek Ura, de egy földi király gyermekgyilkos gonoszsága megrémített Jó volt tudni, hogy Fiam biztonságban érzi magát ölemben, egyre szebb emberi tudattal látja meg édesanyai szolgálatomat. Mindez így folyt boldogan Jézus harminc éves koráig. Utána sem szűnt meg édesanyai szeretetem, de megértettem, hogy háttérbe kell vonulnom, mert a Fiam a Mennyei Atyja ügyében akar munkálkodni. ♣♣ ♣♣ ♣♣ MAGYAROK NAGYASSZONYA HARMADIK ELMÉLKEDÉS A MENNYBEVITT SZŰZANYA. Már VIII. század közepétől, Damascusi Szent János egyházatya írásából tudjuk, hogy Mária elalvása -Dormitio Mariae- egyházi ünnep volt a Szűzanya testben történt mennybe vétele. Ezt a latin Egyházban Assumptio Mariae-nek, vagyis Mária mennybe fölvételének nevezzük. Ez az ünnep két titkot hirdet: a Szűzanyát testével együtt vitte a mennyországba az Úr, és ott a Világmindenség Királynőjévé koronázta. Nekünk, magyaroknak a X. századból van egy értékes írásos emlékünk a mennyben élő Szűzanyáról. Géza magyar fejedelem nyugtalankodott a fejedelmi hatalom jövője miatt, mert nem volt fia. Ekkor álmában egy gyönyörű Úrnő jelent meg mennyei fényben ragyogva, égi udvartartással kísérve. „Én vagyok Mária, annak a Jézusnak Édesanyja, akiről már sokat beszéltek neked a keresztény papok.” Mint túlvilági hatalom birtokosa ígérte meg, hogy a fejedelemnek fia születik, királyi hatalma lesz, sok jót tesz Jézus kedvéért, ezért Ő királynői hatalmával örökre védelmébe fogadja a magyar népet. Géza fejedelem fia, I. István király, Mária mennybevitelének ünnepére, minden év augusztus 15-ére országa népét nemzeti zarándoklásra hívta Székesfehérvárra. 1038. augusztus 14-én végrendeletben neki ajándékozta egész országát. A Római Katolikus Anyaszentegyház ezt a titkot végleges, tekintéllyel megerősített tanításként, dogmaként akarta meghatározni. Ezért XII. Pius pápa 1948-ban elrendelte, hogy minden katolikus püspök és szerzetes főelöljáró tartson vizsgálatot: „Vajon ti, Tisztelendő Testvérek, kiváló bölcsességetekkel és okosan úgy vélitek-e, hogy a Boldogságos Szűz Mennybevételét elő lehet-e adni, mint a hit dogmáját és meg lehet-e határozni, és vajon ti, papjaitokkal és népetekkel együtt elfogadjátok-e?” (AAS 42/1950) Miért volt szükség erre a körkérdésre? Azért, mert minden katolikus egyházi tanítás a kinyilatkoztatásra támaszkodik. A Katolikus Egyház Tanítóhivatala arra kapott megbízatást Jézustól, hogy a Szentlélek irányításával Isten kinyilatkoztatott igéjét hirdesse és magyarázza tévedhetetlenül. A Szentírás és a Szenthagyomány a kinyilatkoztatás két forrása. A mennybevétel tanítása nincs benne a Szentírásban, de a Szenthagyományban igen, hiszen ennek utolsó lejegyzője a Keleti Egyházban az említett Damascus-i Szent János. Viszont a Szentatya minden kétséget ki akart zárni, ezért kérte az élő Egyház egyetemes véleményét. A püspökök mindkét kérdésre szinte matematikai egyöntetűséggel nyilvánították egyetértésüket. Az Egyház rendes Tanítóhivatalának ilyen egyetemes megegyezéséből biztos és szilárd érv meríthető annak bizonyítására, hogy a Szűz Mennybevétele Isten által kinyilatkoztatott igazság, mert az egyetemes egyház nem tévedhet, a Szűz testére is kiterjedő megdicsőülése pedig máshonnan, mint a kinyilatkoztatásból nem ismerhető meg, minthogy olyan tényről van szó, amelyet sem érzéki tapasztalattal, sem puszta emberi értelem útján nem lehet megismerni. Ha tehát az Egyház egyöntetű egyetértéssel tartja Mária mennybevételét, (minden püspök papságával és népével, amihez a pápa hozzájárul), akkor ennek Istentől kinyilatkoztatott igazságnak kell lennie még akkor is, ha nem lenne világos, hogy hol és milyen módon van meg ez a kinyilatkoztatásban. A hit szabálya ugyanis az Egyházi Tanítóhivatal, ami nem pusztán emberi igyekezeten alapszik, hanem a Szentlélek vezéreli a hitletétemény őrzésében, megóvásában és magyarázatában.” (Takács J. Dogmatika, 631) 1950. november 1-én elhangzott XII. Pius pápa ajkáról: „kijelentjük, nyilatkozzuk és meghatározzuk, hogy isteni kinyilatkozás hittétele az, hogy a Szeplőtelen Istenszülő, mindenkor Szűz Mária, földi életének végén, fölvétetett testével és lelkével a mennyei dicsőségbe” (D 3032) Az Egyház tehát nyitva hagyja azt a kérdést, hogy Mária meghalt-e és rögtön feltámadt, vagy halál nélkül vitetett a mennyországba. A Szeplőtelen Fogantatás erre módot adna. ♣♣ ♣♣ ♣♣ MAGYAROK NAGYASSZONYA NEGYEDIK ELMÉLKEDÉS Mint Géza fejedelem álmából felidéztük, a Mennyei Királynő nemcsak a gyermektelenség miatti aggodalmakra hozott vigasztaló üzenetet, hanem azt is megígérte, hogy a születendő fiú Jézus kedvéért vállal majd sok jótéteményt, ezért Ő, a magyar népet oltalmába fogadja. A Mennyek Királynője egy népet saját nemzetévé tesz. Géza fejedelem ezt a nagy kitüntetést nyilván többször elmondta fiának a másik jövendöléssel együtt, mely szerint az utód majd királyi rangban uralkodik népe felett. Amikor István uralkodni kezdett, és maga és országa függetlenségét biztosítani akarta, koronát kért az akkori világ legfőbb tekintélyétől, a római pápától. Így hangsúlyozta, hogy „nem akart saját tekintély alapján a királyi trónra emelkedni” (II. Endre király, Bereg h-i oklevél) Ki akarta fejezni azt, kinek a kegyeiből származtatja királyságát, ezért a Mennyek Királynőjének ünnepén, augusztus 15-én tartotta meg a koronázást. Ezen a napon Szűz Mária az ország pártfogójává választatott. Amikor kemény harcot kellett vállalnia, jó keresztényként férfi szenteket hívott segítségül. Ám uralkodása későbbi szakaszában, amikor igen nehéz háborúra kellett felkészülnie, a Mennyei Királynőhöz fohászkodott: „Ha úgy tetszik neked, Mennyek Királynéja és a magyar föld Védőasszonya, hogy ezt az örökös jogon rád bízott királyságot az ellenség feldúlja, és a Fiad hitét, amelyet nem rég plántáltunk a szittya keblekbe, tüstént kitépje, kérlek, ez ne az én mulasztásom miatt történjék, hanem a te végzésedre új örökségedet szokott jóságoddal védd meg”. (Bonfini, Rerum Hungaricarum Decades II.lib.1.142) „Amit a pásztor bűne érdemel, azt ő mossa le; kíméld, kérlek, az ártatlan bárányokat” (Hartvik, Vita S. Stephani protoregis Hungariae, 75) Korhű feljegyzések szerint a magyar nép délceg, büszke, bátor, ügyes, a férfiak kiváló harcosok, szeretik a pompát. Történészeink szerint a honfoglalás utáni időben közel száz esetben vezettek hadjáratot Nyugat-Európába. Ezek közül öt-hat nevezhető vereségnek, a többi fényes győzelem volt. A nyugati keresztények a Mindenszentek litániájába szövegezték „a magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!” Ezért az összes fejedelem és az új király kényesen ügyelt függetlenségünkre. Szent István így ír fiának, Imre hercegnek: „Szokásaimat pedig, melyekről úgy látod, hogy illenek a királyi méltósághoz, kövesd minden kétkedés nélkül. Nehéz lenne neked ebben a környezetben megtartani az uralmat, hacsak nem leszel jó követője az előtted uralkodott királyok szokásainak. Melyik görög kormányozná a latinokat görög szokás szerint? Vagy melyik latin kormányozná a görögöket latin szokás szerint? Egyik sem. Ezért az én szokásaimat kövesd, hogy a tieid között fontos lehess, és az idegenek között dicséretes”.(Stiltingus, Joannes, SJ, Vita S. Stephani R. Hung. 287) Szent István király élete végén Őt találta a magyar trón legbiztosabb örökösének. Ezért a halála előtt véglegesen felajánlotta egész királyságát neki: „Mennyek Királynője, a világ nemes megújítója, nagy könyörgéssel a te oltalmadba ajánlom a szent Egyházat a püspökökkel és a papokkal, az országot az előkelőkkel és a néppel együtt, s amikor tőlük végbúcsút veszek, lelkemet a te kezedre bízom.” (Hartvik, 84-85) „Szent István az országot a mennyei Atyától kapta, és mivel fia meghalt, örökségül nekem adta. Én ezt az örökséget elfogadtam. Más országok is felajánlották magukat nekem, de örökségem csak ez az egy ország. Történelmében megjárta a keresztutat, de soha el nem pusztul” (Mária, Világ Győzedelmes Királynője, 120-121) Magyar Testvéreim! Térjünk vissza hozzá! ♣♣ ♣♣ ♣♣ |
|
|
|
||
|
||
|
||