 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
| ♣♣ ♣♣ ♣♣ Bevezető A második világháború nemcsak Európa nagy részét döntötte romba, hanem elsöpörte a földrész addigi arculatát is. Újjáépítés, új világ, új szellemiség következett ezután.A II. Vatikáni zsinat egyházi téren is "ablakokat nyitott a friss levegő számára". A mindenben újítás szándéka nemcsak reformot hozott. Sok régi érték is odaveszett.Örömmel vettem kezembe Piusz atya kéziratát, mert rendtartományunk, a Szűz Máriáról nevezett Magyar Ferences Rendtartomány történelmének fontos adatait gyűjti össze, és tárja az érdeklődők elé. Azok a források, amelyeket felhasznál, kevesek előtt ismertek, vagy nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lehet hozzájuk férni, így értékmentő mű lesz és gyökereink feltárása a mai olvasók számára. Zalaegerszegen a múlt évtizedben hittanórára sietve az autósok egy része kerek szemmel bámult rám: ki lehet ez a furcsa ruhás ember? Egy telekátírás kapcsán az illetékes hivatal megkérdezte:Milyen alapon jegyezte be a Fővárosi Bíróság a tartományunkat 1990-ben működő társaságként? Csodálkozva nézték a hivatalos névtárunkban, hogy 1239-től folyamatosan szerepelnek napjainkig a tartományfőnökök, tehát élő közösségként részt vettünk a nemzet életében csaknem nyolcszáz éven át.1224-től éltek itt a ferencesek a gyönyörű magyar földön, és vállalták nemcsak a békeidők napsugarát, hanem a népünket ért viharok minden veszedelmét is. Legutóbb 1945-ben, amikor a nyilasok kiadták a parancsot, hogy minden magyar induljon nyugatra, a katolikus papság, köztük a ferencesek, nem mozdultak. Maradt a nép is a Dunántúlon itthon. 1950-ben a rendek működési engedélyét megvonta a kommunista rezsim. Tartományfőnökünk, P. Burka Kelemen megtiltotta, hogy elmeneküljünk a hazából: "A magyar barát még sohasem hagyta el a bajban lévő magyar népet".Fontos tehát ez a vázlatos áttekintés a mi korunkban, hogy tisztán lássuk a múltat. Igen, a múltat, mert a "történelem az élet tanítómestere", és nekünk ferenceseknek is jó látnunk, hogy mennyi veszedelmet tűrtek el őseink, mennyi útkeresés, lazulás és megújulás kísérte az életünket századokon át, mennyi harc, támadás ért bennünket külső és belső ellenségektől. Így már nem is annyira elrettentő, hogy 1950-1989-ig a tartományunk nem működhetett, 265 tagjából negyven év után mindössze 65 maradt, és ma is az újraéledés sokszor fájdalmas vajúdását éli. A Gondviselés vezetett régen, vezet most is, nem hagy el, biztat a történelem. Remélhetőleg sokan ismerik meg Piusz atya könyvéből ezt a csaknem 800 éves tartományt. Bízunk abban is, hogy aki megismer, meg is szeret bennünket, sokan kapnak közénk szólító hivatást, és újra intenzíven be tud kapcsolódni a magyar életbe a mi tartományunk is. Budapest, 2003. szeptember 13. Dr. Kovács L. P. Bánk OFM tartományfőnök ♣♣ ♣♣ ♣♣ Ferencesek Magyarországon Az 1217-es nagykáptalan elhatározta, hogy testvéreket küldenek az Itálián kívüli országokba így Magyarországra is. A testvérek Anconából indultak, és egy magyar püspök segítségével eljutottak Zárába. A hegyekben a horvát pásztorok lehetetlenné tették továbbhaladásukat, akik kutyáikat rájuk uszították és ruhájukat elvették. Volt olyan testvér, aki többször is próbálkozott, de ez az út járhatatlannak bizonyult. Első magyar ember, aki a rendbe belépett, Magyar Ábrahám volt, aki, feltehetőleg a bolognai egyetemen ismerkedett meg a ferences eszmeiséggel, és 1221-ben Speieri Cézárral Németországban részt vett a ferences közösség megalapításában. A ferences rend hazai megtelepedése a sikertelen déli kísérlet után a Német birodalom felől történik meg. A kisebb testvérek Magyarországon először Esztergomban telepedtek meg, és a rendházakat kezdetben esztergomi őrségként, rendtartományként említették a feljegyzések. Amíg Ausztriába a ferencesek 1224-ben érkeztek, addig a rendkívüli magyarországi fejlődés következtében a testvérek még Szent Ferenc életében megjelentek Magyarországon. Így válik lehetővé, hogy Cortonai Illés, a rend miniszter generálisa már 1232-ben önálló rendtartományt hozzon létre a magyarországi házakból Provincia Strigoniensis néven. 1233-ban, a beregi egyezményben megemlítik az esztergomi ferences elöljárót,1234-benIX. Gergely pápa pedig miniszternek nevezi. 1270-ben 25, 1290-ben 30, 1300-ban 40, 1334-ben pedig 45 kolostorról tudósítanak az összeírások. A számbeli gyarapodáson túl a magyar provincia kiváló tagokkal is büszkélkedhetett: első provinciálisa, a szent életű János testvér, az esztergomi misztikus laikus, Egyed, és a szent életű, magiszteri fokozatú Gallus testvér, akinek a munkássága nyomán a rend esztergomi főiskolája kialakult. A XIII. században szoros kapcsolat alakult ki a rend és az Árpád-ház között. Szent Erzsébetnek szerepe volt a testvérek magyarországi letelepítésében, de főleg testvére IV. Béla király pártolta a rendet. A király s a királyné, Mária is a ferences harmadik rend tagjai lettek, holttestüket a rend esztergomi templomában temették el, ahogy fiukat, Béla herceget is halála után itt temették el. Béla királyt, a középkori rendi hagyomány szentként tisztelte, lányai Boldog Jolánta, Szent Kinga és Erzsébet is klarissza apácák lettek. Unokája, Mária, az Anjou családból származó ferences Szent Lajos püspök édesanyja, de rokonságban állt az Árpád-házzal a csehországi Szent Ágnes is. IV. Béla király fejedelmi ajándékokat küldött az assisi Szent Ferenc bazilikába, az unokája, nápolyi Mária által készíttetett, a magyar szenteket ábrázoló falfestmények a mai napig láthatóak a bazilika altemplomában. A király a ferencesek közül választotta gyóntatóit, bizalmi embereit, több kolostor alapítása neki köszönhető. Ezen alapítások nélkül elképzelhetetlen lett volna a rend elterjedése, mert nem volt még ekkor erős városi polgárság, mint Itáliában, ahol a ferencesség megszületett. A kisebb testvérek nemcsak részt vettek a lelkipásztori munkában, az egyház által elhanyagolt városi lakosság lelki gondozásában. Amint megtelepedtek, megkezdték ezt a tevékenységet kolostoraik, a városokban épültek. Mindez új volt a világi papság számára, mert a testvérek lelkipásztori munkája kihívást jelentett. Ekkor alakul ki a ferences templomtípus, ami az egész középkoron át megőrzi jellegzetességét: a hosszú, a szerzetesek számára kialakított szentély, a mellé épített toronnyal, és a nagy tömegek befogadására alkalmas, osztatlan hajó. Soproni és pozsonyi kolostorok és annak templomai talán a legjellegzetesebb példái ennek a korai típusnak. A ferences testvérek 1278-tól a pogány kunok megtérítését tűzik ki feladatul. Ezt a hosszadalmas munkát csak Nagy Lajos idején fejezték be, és sok testvér elsajátította kun nyelvet, és a tatár birodalomban sok magyar testvér bekapcsolódott a térítő munkába. A térítés eredményeként 1316-ban már 16 kolostor működik Tatárországban, Magyar Illés testvér pedig a kán fiának, leendő utódjának nagy befolyású tanácsadója lett. A tatár missziónak aztán a mohamedanizmus terjedése, és az 1345-46-os magyar - tatár háború vetett véget. A magyar társadalomba beilleszkedő ferencesség egyre növekvő megbecsülésnek örvendhetett a társadalom részéről, mert jelentős teljesítmények fűződtek nevükhöz. Nőtt a ferences kolostorok száma, ferences bíborosok támogatták Károly Róbert trónra kerülését, Egri János provinciális Nagy Lajos király bizalmasa volt, Erzsébet királyné alapította meg az óbudai klarissza monostort, a ferencesek feladata volt megvalósítani az Anjou királyok balkáni térítési szándékait. A művelődés területén is számos munkájuk ismert: János testvért tartják a Képes Krónika egyik írójának; a Jókai-kódex, Szent Ferenc legendák gyűjteménye ferences fordító munkája a váradi iskolájuk a rend pápai privilégiummal rendelkező iskolái között Vanda magyar ferencesség sem tudta kivonni magát azon hatások alól,amelyek a szerzetesség válságát okozták (nyugati egyházszakadás,pápaság avignoni fogsága,száz éves háború) Ezekhez társult az individualista szemlélet, a fegyelem lazulása, a ferences renden belül a pénz használata és gyűjtése,jövedelmek és kisebb ingatlanok szerzése.Az obszervancia a bosnyák vikária közvetítésével érkezett Magyarországra, amely a balkánon élő patarénok, más néven bogumilok megtérítésére szervezett missziós közösségből alakult ki. A helyi adottságok nem tették lehetővé a szokásos konventuális életet a bosnyák vikária tagjai számára.A Boszniában uralkodó viszonyok miatt szükséges volt, hogy a missziós ferenceseknek legyen egy szilárd bázisuk ahová vissza tudnak vonulni. Így jött létre az első kolostoruk Magyarországon, Diakováron.A cseri barátok térítő tevékenységet folytattak a délvidéki husziták között mint lelkipásztorok, jöttek a török nyomás elől a Magyar királyság területére húzódó délszláv lakossággal. Sok helyen megtelepedtek életmódjuk ismertté vált, a régi magyar provinciával összehasonlításra adott alkalmat.1444-ben arra kötelezik őket, hogy legfontosabb kolostoraikat a budait, a pestit és az esztergomit adják át az obszervánsoknak.Ez választás elé állította a konventuálisokat: kiszorulnak az országból, vagy az obszerváns reformok szerint élnek. Igali Fábián provinciális 1454-ben kiadta a rendtartomány reformját tartalmazó szabályzat gyűjteményét és megszilárdítva a fegyelmet, helyre állította a provincia tekintélyét,és összeállított egy legenda gyűjteményt is mely a magyar provincia saját hagyományokon alapuló gyűjteménye úgynevezett provinciai könyve volt.Segösdi Lukács provinciális elérte, hogy a régi magyar rendtartomány az obszerváns famíliához csatlakozzék. Így egy sajátos helyzet alakult ki: két obszerváns rendtartomány létezett, ezek földrajzilag nem különültek el egymástól, területeik egymásba ékelődtek. Azért hogy a két rendtartományt egymástól megkülönböztethessék,a régi magyar rendtartományt Szűz Máriáról elnevezett rendtartományként mariánusoknak, a bosnyák vikáriátusból kivált eredeti obszerváns provinciát pedig a Legszentebb Üdvözítőről elnevezett rendtartományként szalvatoriánusok nevezik el. A szalvatoriánus provinciának hetven kolostorral a mariánusok harminc kolostorral rendelkeztek.Az obszervancia társadalmi hatása meghatározó a magyar szerzetesség történetében:a Dózsa parasztháborúban és a reformációban Bakócz Tamás esztergomi érsek a keresztes hadjárat összeprédikálásával az obszervánsokat bízta meg. A cseri barátok társadalomkritikája prédikációikban is feltűnt ez magyararázza a parasztháborúban való részvételüket,és a későbbiekben a rendet már a pusztulás szélére sodró hitújításba való bekapcsolódásuk. A renden belüli szellemre jellemző, hogy a templomok nagy értékű kegytárgyait már a századfordulótól kezdve nem használták, visszajutatták az alapító vagy családoknak. ♣♣ ♣♣ ♣♣ Az Elnöki Tanács rendelete 1950.szeptemberében megvonta a magyarországi szerzetesektől a működési engedélyt. A későbbi megegyezés szerint az új politikai hatalom a rend tagjaira bízta két engedélyezett katolikus gimnázium vezetését, Esztergomban és Szentendrén. A tanári és nevelői karban mindkét tartomány tagjai részvettek a ferencesekre bízott két katolikus gimnázium nevelői karának biztosítására Szent Ferenc Rendjének Magyarországi Rendtartománya elnevezéssel új rendi egységet állított fel. Az Állami Egyházügyi Hivatal nem nevezte többé nevükön sem a Mariana, sem a Kapisztrana Rendtartományt és nem idézte nevükön leirataiban. Róma a két rendtartomány eltörlését és állami felügyelet alá való helyezését nem fogadta el, az Acta Ordinis és a Vatikáni Szerzetesi Kongregáció kimutatásaiban a rendtartományok neve továbbra is eredeti formában volt megtalálható. A kommunizmus bukása után 1989. augusztus. 30-án a Németh-kormány az 1950-es tiltó rendeletet visszavonta.Kisebb Testvérek Szűz Máriáról Nevezett Rendtartománya Magyarországon a legősibb ferences provincia. Az első magyar ferences neve Ábrahám testvér (1221) személyében ismeretes, akit Cortonai Illés testvér küldött német földre. Az első testvérek német területről jöttek hazánkba, és 1228-ban az ország területén már élnek ferencesek. Kezdetben Custodia Strigoniensis, majd 1239-től Provincia Hungariae néven volt ismeret a magyar ferences közösség. Az első kolostorok a Duna mentén álltak: Győr, Esztergom, Óbuda és Pozsony. A közösségnek az egész országban való elterjedéséhez hozzájárult, hogy IV. Béla király támogatását élvezte a rend. A XIII. század második felében az itáliai és a nevesebb európai provinciák között a Provincia Hungariae a negyvenhárom kolostorával a tizennegyedik volt. A rendtartomány virágzásának zenitje Károly Róbert (1308-42) és Nagy Lajos (1342-82) uralkodása idején volt. A provincia tagjai között pápai követek, balkáni misszionáriusok voltak, az egyetemes rendi nagykáptalant Esztergomban tartották meg 1379-ben.a XIV-XV. Században az ariánus ferencesek jól kiépített, javadalommal rendelkező kolostorokban éltek. A XV. században az általános hanyatlás a tartomány életében is megmutatkozott. Több kolostorukat a főurak és a hívek nyomására át kellett adniuk a szigorúbb szabályok szerint élő obszervánsoknak, a cseri barátoknak. (Esztergom, Debrecen, Lippa, Pest, Sárospatak, Szatmár és Szeged) Az 1523-as nagykáptalanon két provinciát állítottak fel Magyarország területén: a Szűz Máriáról Nevezett Provinciát és az Üdvözítőről Nevezett Rendtartományt. Az eredeti konventuális tartomány jogutódja a Mariana Tartomány, az obszerváns vikáriátusé pedig a Szalvatoriánus Provincia lett. 1655-ben a Mariana provinciából kiváltak a Pécs és Zágráb környéki kolostorok, és létrejött a többnyire horvát és szlovén összetételű Szent Lászlóról Nevezett Provincia. 1454-ben P. Igali Fábián provinciális hirdette ki a reformokat. Az Üdvözítőről nevezett tartományból 1640-ben alakult meg az erdélyi ferences őrség. Az 1729-es milánói nagykáptalan emelte provinciai rangra az erdélyi őrséget Szent István Királyról Nevezett Rendtartomány néven. Az ötödik magyarországi provincia az 1757-ben a bosnyák tartományból kivált Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Provincia. A XVI. században a magyar ferences tartomány, amely az egész országot egybefogta a török hódítás és a protestáns hitújítás terjedése következtében az ország nyugati részébe szorult. A tíz őrségben levő hetven kolostorból csak 5 kolostor ismert: Pozsony, Sopron, Ormosd, Nagyszombat, Varasd. A XVII. században a tartomány újjáéledése a buzgó imádságnak, szigorú, fegyelmezett életnek köszönhető. A provincia területén egymás után épültek a kolostorok, rendházak:Pozsony,Nagyszombat,Nyitra,Szombathely,Kismarton, Székesfehérvár, Németújvár,Szentkatalin, Szentantal, Sümeg, Pápa, Veszprém, Bucsuszentlászló, Érsekújvár, Boldogasszony, Pest, Andocs, Simontornya és Komárom.A XVIII. században a fölvilágosodás szellemisége hatására az állam az egyház életét irányítása alá vonja.Mária Terézia a Mariana Provinciának 28 kolostort engedett fenntartani,de II. József felülvizsgálta a határozatot és feloszlatott kilenc rendházat. 1884-ben megkezdődött a szerzetesi fegyelem megújítása,testvérek jelentkeztek,hogy vállalkoznak Szent Ferenc szellemét magyarázat nélkül megélni. Ennek az új áramlatnak hatására a generális fölállította a Nagyszombati Kommisszáriátust, élén P. Ozorai Izidorral. Kormányzata alá tartozott Nagyszombat, Malacka, Szombathely, Székesfehérvár és Szakolca A ferences család életében jelentős eseményvolt,amikor XIII. Leó pápa, aki nagy tisztelője volt Szent Ferencnek, a Felicitate quadam kezdetű enciklikájával 1897. október 4-én a rend négy ágát a reformált,a sarutlant,a rekollektuts és az obszervánst egyesítette Ordo Fratrum Minorum néven. A generális, Lauer Alajos 1898-ban Budára összehívta a magyarországi tartományfőnököket, akik egyöntetűen kifejezték ellenállásukat a reformmal szemben. A tartományokban kiválasztott házakat, amelyekben átvették az új szabályokat: a Mariana tartományban Nagyszombatban, a Szent István tartományban Vajdahunyadon, a Kapisztrán Szent János tartományban Bécsben és a Szent László tartományban Zágrábban.A Legszentebb Üdvözítőről Nevezett Tartomány nem fogadta el a reformot, a Szent Lászlóról nevezettben pedig viszálykodások dúltak, ezért e két provinciát megszüntették, s 1900. június 3-án kiadott rendelet értelmében a magyar tartományok új beosztást nyertek. Ekkor került a Mariana Rendtartományhoz a szalvatoriánusoktól Szakolca, Galgóc, Pruszka, Körmöcbánya, Beckó, Okolicsnó, Zsolna és Trsztena, továbbá a ladiszlaiták házai közül Segesd, Nagykanizsa és Nagyatád. Ugyanakkor a simontornyai kolostort az új beosztású kapisztrán tartományhoz sorolták, így a Mariana tartománynak 29 rendháza lett. Délvidéken a Ladislaita és a Kapisztrán tartományok házaiból létrehozták a horvát nyelvű Szent Cirill és Metód Provinciát. Az első világháborút követően, 1924 februárjában a tartomány északi kolostorait az újra felállított, most már szlovák Legszentebb Üdvözítőről Nevezett Provinciához csatolták.A Mariana Provinciának 15 háza maradt. 1926-ban új alapítás történt Zalaegerszegen, 1940-ben Kapuváron és Kiskanizsán, 1946-ban Pestszentlőrincen, majd 1947-ben Káptalanfüreden.1938-ban Csehszlovákiából egy rész - Érsekújvár és Szentantal - az I. bécsi döntés következtében visszakerült hazánkhoz. Az ausztriai Szent Bernardin Provinciához 1939. március 20-án csatolták el Kismartont, Németújvárt és Boldogasszonyt. 1948. március 27-én a felvidéki házak is visszakerültek a szlovák tartományhoz.1950-ben a rendtartományt, mint sok más szerzetesrendet az 1950/34. számú rendelettel az Elnöki Tanács feloszlatta. 1950-ig Andocs, Bucsuszentlászló, Budapest, Pestszentlőrinc, Esztergom, Káptalanfüred, Kiskanizsa, Nagykanizsa, Nagyatád, Sümeg, Káptalanfüred, Pápa, Szombathely, Kapuvár, Segesd, Pápa, Veszprém és Székesfehérvár adott otthont a tartomány tagjainak. A föloszlatás előtti évben 1949 kétszázhetvenkét tagja volt a provinciának. A Tartomány 1989-ben újra megkezdhette működését,és ez év őszén Róma vizitációt rendelt el a Provinciában. A vizitátori tisztségre P. Ulrich Zankanellat, az osztrák Szent Bernardin Tartomány tagját kérte fel a Generális. A rendi vezetés úgy engedte meg a tartomány újjáéledését, ha a nevelést a megerősödésig a Kapisztrán Szent János és az erdélyi Szent István király tartományokkal közösen oldja meg. Az első kolostor és templom, amit visszakapott a Provincia, a sümegi volt. A szombathelyi plébániát 1989. szeptember 1-én,a bucsuszentlászlóit szeptember 8-án,a zalaegerszegit szeptember 15-én,később a segesdi rendházat vehették újra birtokba. A budapesti központi 1990 őszén kapta vissza a Tartomány. A pestszentlőrinci ház lelkészséget 1994 nyarán a rendtartomány átadta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyének. 2002. december 31-én a rendtartomány a bucsuszentlászlói kegytemplom gondozását meghatározatlan időre a veszprémi főegyházmegyére bízta. ♣♣ ♣♣ ♣♣ A Magyarok Nagyasszonya 1950-ben megvonták a magyarországi szerzetesek működési engedélyét, elvették a kolostorokat is, lakóikat szétverték. A növendékek egy része, 60 fiatalember, itt kapott menedéket a Központi Szemináriumban. Kiváló rektorok: Marcell Mihály, majd Gallá Ferenc, híres professzorok vezetésével készültünk 60 egyházmegyés társunkkal együtt a papi hivatásra. Már körvonalazódott, mi vár ránk odakint, ha végzünk az egyetemen. Börtönben ült az ország prímása, egyéni internálásban volt több püspök, voltak vértanú papok és civilek. Mi pedig kemény fegyelemben éltünk, koplaltunk és tanultunk rengeteget. Készültünk a krisztusi küldetésre, a szellem harcára a materializmus durva válfaja ellen.1951 május. Minden este az árkádok alatt gyülekeztünk. A harmóniumnál a most nyugalomba vonuló székesfehérvári püspök ült kispapként, és zengett a Lorettói litánia 120 kispap ajkán. A quadrum tölcséréből égre, földre, Budapest utcáira áradt a bátor katolikus, máriás hitvallás, és a versszakok záradékában a „Könyörögj érettünk!”A nyitott portán, pedig egymás után jöttek a hívek kintről, erőt meríteni, szívet melengetni, bízni, hogy lesz Istenáldás, egykor boldog magyar jövő. Akkor már tudtuk, hogy a nyugati hatalmak 50 évre eladtak bennünket szovjet rabszolgának. Tudtuk, hogy a trianoni gazemberség után ezt az újabbat is meg kellett érnünk, és ki tudja, mi lesz az 50 év alatt és utána velünk: a néppel és jövendő papjaival.Mindenki megcsalt, becsapott bennünket. Nincs rokonunk, sem jóakarónk. Áll-e mellettünk valaki, akiben bízhatunk? Micsoda öröm a litánia végén a sok gyönyörű cím után: Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk!„Te vagy földi éltünk vezércsillaga. Téged rendelt jó Anyánknak az Isten Fia!”(Hó 195) Ötvenhárom éve, hogy ebben az élményben részesültem, de úgy érzem, ma is szívszorító érzés a kérdés: mi lesz velünk? Ki a mi igazi biztonságunk? Van-e jóakarat irányunkba, akad-e emberi erő, amely minden gondunkat megoldja? A történelem bölcs mesterként üzeni: Nincs! Akkor 1948-ban XII. Pius pápa elhatározta, hogy az ősi katolikus tanítást a Szűzanya test szerinti mennybeviteléről, dogmaként kihirdeti. Látta, hogy az emberiség sorsa egyre kilátástalanabb, a világiasság elvakítja az embereket, tudatukat a végső célra kell irányítani: az örök boldogságra, mert annak az ismeretében vállalható igazán a szenvedés. A Bibliában nincsen szó az Assumptióról, elrendelte a pápa, hogy az Egyház egyetemes hitéről gyűjtsenek adatokat. Így jutott el a felhívás hozzám is, mint szombathelyi ferences teológushoz. Kutattam a magyar vallásos múltat, és a koronázási eskükereszt felirata világosságot gyújtott bennem: Regina coeli Patrona Hungariae. „a Magyarok Nagyasszonya a mennybevitt Szűzanya” a magyarok Királynője. Mi nemcsak hisszük, hogy az élő Mária a mennyben van, hanem egész vallásos és állami létünk erre a titokra alapozódott. A központi szeminárium dogma professzora a disszertatiómhoz témákat kért Félve említettem a felfedezésemet, hiszen történelmi okfejtés kellett hozzá.Professzorom így szólt hozzám: „Mit gondol, ezt a csodálatos témát a spanyolok fogják kidolgozni ? Így lett a kutatásom témája a Magyarok Nagyasszonya története. Mi, magyarok 1038 óta Mária népe, országa, vagyunk. Másként, mint bármely más nép, ország. Mi nem csak imádságot kértünk tőle –amit, Szent István egész életében kért – hanem, kérjük a Nagyasszonyt, vegye országunkat tulajdonába, segítse boldogulásunkat, és működjön közre országunk fenntartásában. Ő elfogadta ezeket, a kéréseket, és ígéretét megpecsételte azzal, hogy a felajánló, végrendelkező királyt, Szent Istvánt a maga mennybevételének ünnepén hívta az örök hazába. A szerződést megpecsételte hatalmas jelekkel is. Mit jelent ezt? Azt, hogy Mária a magyarok örökös, tényleges hatalmas Királynője. Az asszony, a nagyasszony jelentése ez. Nem megtisztelő cím, nem is csak különleges imádkozó, segítő Anya címe. Több ennél, de Szent István király életében így nézett rá: sokszor ajánlotta magát és országát közbenjáró imáiba Szent István élete végén, minthogy fiú örökösre nem hagyhatta népét és országát, ezért örökségül hagyta a mennyek Királynőjére, a mennybevitt Szűzanyára, a Világ Úrnőjére! Ettől kezdve már nem időnként hivatott értünk imádkozni, a bajban segíteni, hanem, országunk apraja-nagyja az Ő birtoka. Az övé vagyunk, hasonlóképpen a választott néphez. Isten Ura volt az egész világnak, mégis különleges szerződést kötött a zsidó néppel. Az ószövetségből ismert, hogy Isten nagy küldetést szánt a zsidó népnek, tartsa meg az egyistenhitet, a Megváltó hitét. Ehhez nagy kegyelmet kapott a zsidó nép. Isten különös népe lett. Ettől kezdve Isten a királyuk is. „Király lett az Úr! Fölségbe öltözött az Úr, erővel övezte fel magát” (Zsolt 93{92},1) : Dominus regnavit, decorem indutus est.Az Újszövetségben ezt a királyságot Fiára bízta: „Nagy lesz Ő, a Magasságbeli Fiának fogják hívni; az Úr Isten neki adja Dávidnak, az ő atyjának trónját, …és királyságának nem lesz vége.”(Lk 1,32-33)Jézus a kereszten kezd uralkodni .Édesanyját bevonja munkájába, majd elszenderülése után felveszi a Mennybe .Nekünk magyaroknak „szerződésünk”, végrendeletünk van Máriával, a Világ Győzedelmes Királynéjával,aki nekünk ezer év óta Királynőnk. Jézus gondolta így, Ő adta Édesanyját nekünk. El kell fogadnunk, mert ő a mi biztonságunk.Isten kezdettől vigyázott népünkre. Majdnem tökéletesen megőrizte az egyistenhitet, mégpedig az ég istenébe vetett hitet. Népünk nem imádott bálványt, mint Róma. Talán az ősevangélium, az ősi Nagyasszony hit hatása Isten azt ígérte: „elküldöm a Megváltót, aki asszonytól születik.” Nem egyértelmű, hogy őseink hogyan gondolták, hogy a Nagyasszony Istentől született. Isten őseinket ide vezette. Hazát adott és új küldetést: végleg felvenni a kereszténységet, és azt meg is védeni. Be kell illeszkedni Európába és egységes néppé válni. Géza fejedelem félti művét, mivel egy ideig nem született fia. Álmában Szűz Mária keresi fel, fiút ígér neki, aki meg is születik. Vajk nem feledte el apja álmát. Igyekezett Jézust nagyon szeretni és szolgálni. Édesanyját pedig, Úrnőjének vallotta. A magyar nép nagyon gyorsan elfogadta Nagyasszonyának Jézus égben élő Édesanyját. Ennek egyik oka lehetett, hogy az Egyház megmagyarázta nekik: Istennek nincs teste, lánya sem születhetett, de Fiának van Édesanyja a megtestesülés óta. Ő az igazi Nagyasszony. Tiszteletére István Székesfehérváron „lélegzetelállítóan gyönyörű” templomot épített, és országos búcsúra odahívta népét. Az egész ország ott ünnepelt. Minden régióban emelt az Assumpta tiszteletére templomot István. Nyugaton Győrben, Keleten Csanádon, Középen Vácott.István harcaiban előbb a férfiszenteket kérte segítőül. A nyugati inváziót várva már az égi Királynőtől várt oltalmat. Fia,Imre halála után nem volt örököse Tudta István, hogy a haza veszélybe kerül az ő halála után, ezért egy nappal előbb teljes joggal a Mennybevitt birtokába adta egész országát. Főurakat, főpapokat, (király-jelölők), a harcosokat, (választók), és az egész népet. A végrendelet a halál beálltával érvényes lett, és érvényes most is.Sok magyar mindezt nem tudja, elfeledte. Kapkodunk két évszázada idegen segítségért. Isten nem segít kétféleképpen. A legnagyobb mellé nem ad jelentéktelen segítséget. Sorakozzunk Nagyasszonyunk mellé, Ő nem hagy el! A magyar ferencesek, előbb magyarok, azután ferencesek. Európa halálra ítélte a rebellis magyarokat.A csodálatos eszme, amit Szent Istvántól átvesz, vallja, éli a magyar nép, hogy Mária öröksége vagyunk, egyetlen igaz támaszunk, ami mindennél többet ér.200 év múlva indul a ferences mozgalom, újra megélni az evangéliumot teljesen jézusi módra. Evangélium= az Atya szeret minket, mi is szeretjük, és gyermekded módon rá kell bíznunk magunkat.Assisi szent Ferenc erre egy kis kápolnában döbben rá, ami az Angyalos Boldogasszonynak van szentelve, aki a mennyek Királynője, sőt az egész világé. Az Ő pártfogása alatt születik a ferences rend mindhárom ága. Ő a „Porciuncula”, az örökrészünk.Az 1220-as években már Magyarországon is élnek ferencesek. Ezt a különleges fajtájú, nyelvű, senkivel nem rokon népet a ferencesek számára rokonszenvessé teszi a magyar vendégszeretet, de az „angyalos Boldogasszony” különleges tisztelete is, ők a mennybevitt Szűzanya öröksége. Itthon vagyunk – mondhatták. A magyar, Mária öröksége, nekünk Porciunculánk. Azonos az életeszme. Összeforrnak.A magyar ferencesek prédikálnak, írnak – kódexeket is.(Temesvári Pelbárt). IV. Béla és fia is ferences 1508-ban Vásárhelyi András, aki költő és próféta is volt, ő írja: „törököknek megnyomorgatója az angyaloknak nagyságos Asszonya.” Ő és társai vértanúk lesznek. Templomunk török mecsetté lesz.1523-ban a spanyolországi Burgosban jelentették be, hogy a magyar ferencesek felvették Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának a nevét.1686-ban Budán még lobog a lófarkas török zászló, de a Pestet visszafoglaló seregben öt ferences pap van, akik újra gondjukba vették a mecsetté alázott templomunkat. Mária öröksége, a ferencesek Porciunculája, bízzál! A ti Nagyasszonyotok a világ Győzedelmes Királynője, az óriási becsű Asszony győzni fog. ♣♣ ♣♣ ♣♣ |
|
|
|
||
 |
|
|
|
||